Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 4. szám - 40 ÉV TÖRTÉNETÉBŐL - Szűts Pál: A Magyarok Világszövetségének tevékenysége és a magyar emigráció
tesen ismerniük, miként szakadt három részre Mohács után az ország, de meg keli mutatnunk azt, hogy sok-sok történelmi buktató után is „él nemzet e hazán”, tudatosítani kell nagyjaink eredményeit és azt is, hogy mit adott e nép az egyetemes tudománynak és művészetnek. Az utóbbi években megélénkült az egyesületek kultúraterjesztő tevékenysége, és - jórészt támogatásunkkal - e munkájuk egyre eredményesebbé válik. Az elmúlt évben n ország 90 városában léptek fel művészeink magyar egyesületek szervezésében. Ezeknek az esteknek a műsorát úgy állítjuk össze, hogy azok a magyar és az általános emberi kultúra igazi értékeit közvetítsék, terjesz- szék. E találkozók a legjelesebb történelmi évfordulókról, az irodalmi, zenei és más művészeti élet kiválóságairól szóló megemlékezéseket is szolgálják. Támogatjuk ugyanakkor a könnyedebb, társasági jellegű rendezvényeket is, mert ezek erősitik az összetartozást és segítik az egyesületek fennmaradását. Az egyesületi munkában sajátos szerepe van a filmvetítéseknek is. A Magyarok Világszövetsége rendszeresen küld dokumentum- és játékfilmeket az ezt igénylő egyesületeknek. Az utóbbi időben a videokazetták választékát is bővítettük. A fiatal korosztályok egyesületekhez kapcsolásában, a magyar népművészet és ezen keresztül a Magyarország iránti érdeklődés felkeltésében különlegesen fontos szerepet játszanak a népitánc-csoportok. Minden lehető módon támogatjuk e csoportok munkáját: könyveket, hanglemezeket, táncruhákat, tánctanárokat küldünk segítségükre. Az elmúlt két évben például 16 táncoktatót, 33 táncost, zenészt utaztattunk külföldre e célból. Gyakran alkalmazzuk azt a módszert is, hogy támogatásunkkal helyi erőket mozgósítunk. Például egy tánccsoport felszerelésének egy részét ajándékba adjuk, a nagyobb részét viszont térítés ellenében beszerezzük és kiküldjük. Jobban akarunk építeni a jövőben a helyi kezdeményezésekre, a kölcsönös érdekekre. Ezen keresztül igyekszünk, ahol ez lehetséges, a kapcsolatokat szélesíteni, közös tevékenységgé formálni. Egy ilyen kiterjedt együttes tevékenység azonban a jelenleginél intenzívebb közös tervezést, gondolkodást igényel. A közös gondolkodás fórumai az egyesületi vezetők évenkénti budapesti találkozói. Ezekre a találkozókra mindig más és más vezetői csoportot hívunk meg tapasztalatcsere céljából. Az 1984. évi találkozón például 11 országból 29 magyar egyesület vezetője vett részt. E találkozók lehetőséget teremtenek arra, hogy tájékoztatást adjunk a Magyarok Világszövetségének tevékenységéről, terveiről, és mi is tájékozódjunk az egyesületek munkájáról, eredményeikről, gondjaikról. Már két alkalommal sor került arra is, hogy az elnökség együtt vitatott meg egy-egy fontos kérdést (például a második és a harmadik generációval való foglalkozás feladatait) az éppen itt tartózkodó egyesületi vezetőkkel. Az ilyen együttes viták tapasztalatai is aláhúzzák azt az igényt, amelynek már a legközelebbi időszak feladatának kell lennie: nevezetesen az elnökség 186
