Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 4. szám - 40 ÉV TÖRTÉNETÉBŐL - Fülöp Mihály: A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés
„A szovjet küldöttség javaslata a Magyarországgal kötendő békeszerződésre. 1. A Szovjetunió küldöttsége úgy ítéli meg, hogy a Magyarországgal kötendő békeszerződés alapjául a már létező, 1945. január 20-án egyrészt a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királysága és az Egyesült Államok, másrészt Magyarország között megkötött fegyverszüneti szerződést célszerű venni. A szovjet küldöttségnek úgy tűnik, hogy az említett fegyverszüneti egyezmény 1., 2., 4., 5., 6., 7., íz., 13., 14., 15. és 19. cikkelye, valamint a 12. cikkely kiegészítése alapszöveg minőségben bekerülhet a békeszerződésbe a szerkesztésükhöz elengedhetetlen kiegészítésekkel és módosításokkal. 2. A fegyverszüneti egyezmény magyar határra vonatkozó 19. cikkelye kiegészítésére megállapítandó, hogy egész Erdély visszatér Romániához.13 3. A fegyverszüneti egyezmény 8. cikkelyét feltétlenül el kell hagyni, és egy olyan cikkellyel szükséges helyettesíteni, amely kötelezi Magyarországot arra, hogy a berlini értekezlet német jóvátételre vonatkozó 1., 9. döntéseinek értelmében a Magyarországon található német tulajdont átadja a Szovjetuniónak. 4. A szövetséges hatalmak támogatni fogják Magyarország jelöltségét az Egyesült Nemzetek Szervezete tagságára. Magyarország együtt fog működni a szövetséges hatalmakkal és az általuk a világbéke fenntartására hozott döntéseket végre fogja hajtani. 1945. szeptember 11.”14 A szovjet diplomácia az addigi szövetséges döntések megerősítésére törekedett. A tervezetből mindössze a fegyverszüneti egyezménynek a háború időtartamára érvényes cikkelyeit hagyta ki. A szovjet javaslat szerint az Egyesült Nemzetekkel hadban állott országok elvesztik az európai válságban - Ausztria annexiójától kezdve - s a háború alatt megszerzett területeket. Magyarország elveszti tehát az első (1938. november 2-i) és a második (1940. augusztus 30-i) bécsi döntőbíráskodással, valamint a Jugoszlávia lerohanásakor megszerzett területeket, és visszatér az 1920-as trianoni szerződésben megállapított határokhoz. Nagy-Britannia küldöttsége 1945. szeptember 17-én terjesztette elő a Romániára és Bulgáriára, másnap pedig a Magyarországra vonatkozó békeszerződés-tervezetét. Az angol javaslatok mindhárom esetben lényegében azonos megjegyzéseket fűztek a szeptember 12-i szovjet tervezetekhez. Egyetértettek a szovjet küldöttséggel abban, hogy „a fegyverszünet megfelelő cikkelyei... a Magyarországgal megkötendő békeszerződés egyes részeinek megszövegezéséhez alapot nyújtanak”.15 A 15. cikkely teljes szövegének megismétlését a fasiszta és Hitler-barát szervezeteket feloszlató addigi magyar intézkedések következtében feleslegesnek tartották. Javasolták, hogy a békeszerződésben határozzák meg a magyar fegyveres erők jellegét és létszámát; korlátozzák a hadianyaggyártást; a Szövetséges Ellenőrző Bizottság feloszlatása után hozzanak létre egy kis szövetségesközi katonai felügyelő szervezetet a békeszerződés katonai cikkelyei végrehajtásának ellenőrzésére. Nagy-Britannia küldöttsége feltételezte, hogy a békeszerződés megkötésével valamennyi szövetséges csapatot visszavonják Magyarország 127
