Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 1. szám - Palánkai Tibor: A gazdasági háború néhány kérdése
munkamegosztás szerkezetén és formáin sem, s a világgazdasági hatások tovább mélyítették a fejlett és a fejlődő világ közötti szakadékot. 3. Az internacionalizálódás következtében fokozódott az egyes nemzetgazdaságok fejlődésének világgazdasági meghatározottsága. Az újratermelés alapvető arányai, egyensúlyi feltételei, dinamikája és hatékonysági kritériumai növekvő mértékben a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódástól függnek. Ezzel viszont megnőtt az egyes nemzetgazdaságok külső sebezhetősége, melynek terén a kis és a nagy országok helyzetében ma már a különbség kevésbé minőségi, mint inkább mennyiségi. 4. Napjainkra a világgazdasági folyamatok széles körű továbbgjűrűzésének lehetőségei jelentősen megnőttek. Ezzel kapcsolatban a világgazdasági folyamatok spontán végighullámzása érdemel külön figyelmet, amelyekkel szemben az egyes nemzetgazdaságok védtelensége nyilvánvalóvá vált. 5. A nemzetköziesedés kiszélesítette a nemzeti jövedelmek újraelosztásának csatornáit. A tőkés világgazdaságban az újraelosztás új nagyságrendje különösen a transznacionális monopóliumok tevékenységéhez fűződik. Gyarapodtak az újraelosztás nemzetközi állammonopolista formái (például az EK közös költségvetése). A gazdasági háború általános feltételei szempontjából tehát alapvetően fontosnak azt tekinthetjük, hogy adott országok vagy országcsoportok miként illeszkednek a világgazdaságba, milyen irányú belső társadalmi és gazdasági fejlődésük, s végül fejlettségük és strukturális jellemzőik alapján mennyiben tudnak sikeresen bekapcsolódni a nemzetközi együttműködésbe. A gazdasági háborúk elméleti értelmezése A gazdasági háború meghatározása és fogalmi körülhatárolása nem könnyű feladat. Erre utalnak a gyakran eltérő értelmezések, részben a fogalom parttalan általánosítása, máskor pedig a túlzott leszűkítés. Kétségtelenül tágan értelmezhető fogalomról van szó, ezért számos megszorításra és pontosításra van szükség. Csiszár Ágnes a témakörről átfogó elemzést nyújtó kötetben a következőket írja: „A gazdasági háborút általában gazdasági szankcióként szokták említeni akkor is, ha nem az. A gazdasági háború tulajdonképpen felfogható úgy is, hogy az gazdasági szankciók sorozata. A gazdasági hadviselés eddigi folyamatát vizsgálva annak két alapvető típusa különböztethető meg: egyrészt a már meghozott politikai, gazdasági intézkedések megtorlására hozott szankciókról beszélhetünk, másrészt az adott államok jövőbeni viselkedésének befolyásolását célzó intézkedések sorozatáról. Ezek a lépések abból a célból történnek, hogy a gazdasági hadviselést elindító fél (felek) pozíciói kétoldalú viszonylatban, illetve globálisan javuljanak. A gazdasági háború utóbbi típusánál további két kategória különböztethető meg: az egyik a gazdasági hadviselésnek (nyomásnak) az a típusa, amely62
