Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)

1985 / 3. szám - Pécsi Kálmán: A KGST és a fejlődő országok közötti gazdasági kapcsolatok

kötik a támogatást. Ahhoz, hogy ezt a helyzetet reálisan értékeljük, figyelembe kell venni a nemzetközi szocialista pénzügyi rendszer fejlődésének 1970-es évekbeli megtorpanását, továbbá a kisebb európai szocialista országok eladósodását a Szovjetunióval szemben és néhányuk eladósodását a nemzetközi pénzpiacokon, ami az 1980-as évek elején érte el a csúcspontját.- A szocialista segély nagysága ma valójában egy olyan kiegészítő tényező, ami a következőktől függ:

1. a donor országok gazdaságának egészségétől és teljesítőképességétől;

2. kiegészítő erőforrások (viszonylagos tőkefelesleg) rendelkezésre állásától;

3. ezen összegek olyan értelmű hatékonyságától, melyek végül is inkább politikai, mint más megfontolásokat foglalnak magukban.

Az a jótékony gazdasági hatás, amelyet feltételeztek, hogy ezek az erőforrások a fogadó országok részére nyújtanak, másodlagossá vált. Ez végül is a jelenlegi segélyelmélet gyakorlati megvalósításának nehézkességét hozta magával.

Milyen következtetéseket vonhatunk le a segélyelmélet és a gyakorlat fenti áttekintéséből ?

a) A mai felfogás szerint a harmadik világ szegényebb országai csak akkor fejlődhetnek, ha segély formájában jelentős mennyiségű külső erőforrás áramlik be gazdaságukba.

b) A fejlődés végső értelme ebben a felfogásban az önfenntartó növekedés elérése, a szocialista világgazdaság integrált részeként.

c) A nemzetközi segélyezés gazdasági alapja elsorvadt, helyette a moralitás, a jótékonyság, illetve katonai, stratégiai, politikai, ideológiai célok és más egyéb elvek tettek szert növekvő fontosságra.

d/ Teljesen világossá vált, hogy egyetlen ország sem kíván olyan hosszú távú pénzügyi kötelezettséget vállalni, mely — igen nagyszámú - más ország fejlődését anélkül segíti elő, hogy a megtérülés kérdései világosan tisztázottak lennének. Úgy tűnik, hogy a gazdaság szempontjai a korábban elképzeltnél sokkal erősebbek. A jótékonyság és a fent említett egyéb elvek helyett a gazdasági érdekeket kell előtérbe helyezni az erőforrások segély formájában megvalósuló nemzetközi áramlásában akkor is, ha a donor szocialista ország.

e) A segélyezés konkrét gyakorlata elveinek általános segélyelméletként történő kezelése szinte egyeduralkodóvá vált a szocialista országok gazdasági gondolkodásában és politikai életében. Ezért bármilyen új javaslat csak akkor sikeres, ha figyelembe veszi ezt a helyzetet, és lépésről lépésre próbálja megváltoztatni, mind elméletileg, mind gyakorlatilag.

49