Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - Pécsi Kálmán: A KGST és a fejlődő országok közötti gazdasági kapcsolatok
következetes alkalmazása. Mint fentebb említettem, az így szervezett kölcsönös gazdasági együttműködés talaján kell a KGST-országok és a fejlődő országok közötti kereskedelem segélyrendszerét kidolgozni. Világos, áttekinthető, mindkét felet kielégítő, adekvát nemzetközi mechanizmust kell kialakítani a kölcsönös gazdasági együttműködés lebonyolítására.- Végül egyet lehet érteni azokkal a felvetésekkel, amelyek bírálják a KGST mechanizmusát. A KGST nemzetközi gazdasági mechanizmusának elsősorban az 1970-es években megmutatkozó konzervativizmusát saját országaink is jogosan kifogásolták. E konzervativizmus jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az általunk adott viszonylag csekély segítséget és segélyt sem megfelelő formában nyújtjuk. Nemzetközi gazdasági mechanizmusunk elkendőzi, láthatatlanná teszi az együttműködés segítség- és segélyelemének jelentős részeit (például a szocialista orientációjú országok és más rendkívül nehéz helyzetben lévő fejlődő országok részére lehetővé tett hitelátütemezéseket, a törlesztések felfüggesztését, a velük folytatott kereskedelemben elszenvedett veszteségeket stb.). Tulajdonképpen arra van szükség, hogy következetesen végrehajtsuk a Komplex Programban a külkereskedelmi és valutáris-pénzügyi szféra területén előirányzott intézkedéseket. Eddig ugyanis nem hoztuk létre a konvertibilis közös valutát, egyetlen fejlődő országot sem tudtunk felvenni sem a Nemzetközi Beruházási Bankba, sem a Nemzetközi Gazdasági Együttműködés Bankjába, nem tudtuk létrehozni a speciális alapokat, és így tovább. Még csak formailag sem valósítottuk meg a kontingens nélküli kereskedelmet. A KGST nemzetközi mechanizmusa a fejlődő országok és a szocialista országok közötti együttműködés korszerű, racionális megszervezése szempontjából sem felel meg.- A szocialista orientáció útja az azt választó fejlődő országok számára sok nehézséggel terheltnek bizonyult. A jelenlegi modellek nem eléggé vonzók és meggyőzők a többi fejlődő ország számára. A fejlődés nem kapitalista útjára lépő országok majdnem mindegyikében súlyos gazdasági nehézségek merültek fel. Ezek okai közül a legfontosabb, hogy egyszerre megszüntették a magánszektort, s az iparszerkezetben általában túl gyors, nagy ugrást akartak megvalósítani. Ezért a nemzetközi tőkétől és a magántőkétől azonnal teljes mértékben elszakadtak, így megszűnt a Nyugatról érkező segítség. A szocialista országok segítsége ezt az űrt nem tudja betölteni. A tapasztalható kiigazítási folyamat igen sok nehézséget rejt magában.- A szocialista orientációjú és a szocialista országok közötti együttműködésben néhány jó példát kell teremtenünk, amelyek modellül szolgálhatnak a fejlődők számára. A legnagyobb segítséget a szakemberek képzésében tudjuk nyújtani. Szükség lenne kutatóbázis létrehozására is, a felmerülő problémák tanulmányozására és konkrét ajánlások kidolgozására. Bővíteni kell a gazdasági együttműködést is, ami azonban hosszan tartó folyamatnak Ígérkezik, hiszen jelenleg a kapcsolatokat korlátozza a szocialista országok nehéz gazdasági helyzete. 37