Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - Pécsi Kálmán: A KGST és a fejlődő országok közötti gazdasági kapcsolatok
lásokban mind a transzferábilis rubelben, mind a más valutákban lebonyolított kereskedelmet illetően. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelemnek ugyanis több mint 60 százaléka a Szovjetunióra jut. A hetvenes évek végétől két új jelenség is mutatkozik a vizsgált régiók kereskedelmében. Először: mindkét országcsoport érdekelt a fejlett ipari országok piacára irányuló export növelésében. Ezt figyelembe véve - a legújabb elemzések szerint - a KGST-országok exportstruktúrája kb. 85 százalékban hasonló a fejlődő országok említett piacokra irányuló kivitelének szerkezetével. Ezért, ha a legközelebbi jövőben nem tudunk a valutáris-pénzügyi és kereskedelmi szférában megfelelő megállapodásokat elérni, a két országcsoport közötti konkurencia kíméletlenné fajulhat. Másodszor: a fejlődő országokkal folytatott együttműködés jelentősége növekszik a KGST-n belüli energetikai komplexum és más nyersanyag-termelési komplexumok kiépítésének tükrében. A KGST-országok és a fejlődő országok közötti kereskedelem néhány sajátosságának áttekintése alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ezen országcsoportok gazdasági viszonya az átalakulás folyamatában van. Az átalakulás gazdaságpolitikai és elméleti aspektusai a) Gazdaságpolitikai aspektusok A szocialista és a fejlődő országok közötti gazdasági kapcsolatokat pozitív és negatív tényezők egyaránt befolyásolják. Lássuk először a pozitívokat:- A szocialista országoknak a fejlődőkkel létesített kapcsolatait olyan elvek határozzák meg, mint a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása, a teljes egyenjogúság és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás.- A tőkés világgazdaság válsága növelte a fejlett és a fejlődő országok közötti ellentmondásokat. A világgazdasági válság, ezen belül különösen a nyersanyag- és az adósságválság a fejlődő országokat sújtja a legjobban, de érinti a kis szocialista országokat is, így bizonyos kérdésekben erősödik a két vizsgált országcsoport érdekközössége.- Sok fejlődő országban progresszív politikai változások mentek végbe. A negatív tényezők sora sajnos jóval hosszabb. Ezeket az UNCTAD értekezletein a fejlődő országok által felvetett bírálatok alapján tekintjük át.- Különösen a szocialista orientációjú, leggyengébben fejlett országok várják a KGST-től és a szocialista országoktól a segítség növekedését, annál is inkább, mert a nemzetközi szervezetek és a fejlett országok a nekik nyújtott segélyeket csökkentették vagy feltételekhez kötik. A szocialista országok segítsége ezen országok legfőbb gazdasági támasza.- A fentiek ellenére, a felvetések szerint, a szocialista országok előnyben 34
