Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 1. szám - Losoncz Miklós: Nyugati stratégiai koncepciók és megvalósításuk a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokban
LOSONCZ MIKLÓS Nyugati stratégiai koncepciók és megvalósításuk a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatokban A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok alakulásában mindig kiemelkedő szerepe volt a politikai motívumoknak. A politikai szándékok elsődlegessége, a politikaérzékenység döntően a kapcsolatok nyugati megítélésével és annak változásaival függött és függ össze. A második világháború után a fejlett tőkés országok (elsősorban az Egyesült Államok) a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok feltételeit, terjedelmét, intenzitását, szektorális jellegzetességeit stb. — bár időszakonként eltérő hangsúlyokkal - stratégiai és politikai szempontok figyelembevételével szabályozták, fejlesztették. A stratégiai és politikai célok a világgazdasági környezet, a fejlett tőkés országcsoporton belüli, valamint a fejlett tőkés és a szocialista országok közötti erőviszonyok változásának függvényében módosultak. Ezúttal a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok céljaira, terjedelmére, erősségére, szektorális súlypontjaira, eszközeire, gazdasági és politikai feltételeire vonatkozó nyugati nézeteket, stratégiai koncepciókat tekintjük át. A stratégiai elgondolások azonban egyetlen országot, kormányt sem köteleznek egy meghatározott politika folytatására, ezért célszerű azt is megvizsgálni, hogy egyes stratégiai koncepciók milyen körülmények között emelkedtek egy állam vagy államcsoport hivatalos politikájának a rangjára, miért válhattak hosszabb vagy rövi- debb ideig doktrínává. Figyelemreméltó ugyanis, hogy amíg a nem kötelező erejű stratégiai koncepciók szükségképpen tartalmaznak véleménykülönbségeket, addig a hivatalos állami, illetve kormányszintű politika rangjára emelkedett stratégia (röviden doktrína) kizárja - a definíció alapján - a nézetkülönbségeket. Végül nem érdektelen elemezni azt sem, hogy a hivatalosan elfogadott stratégiákat hogyan és milyen hatásfokkal sikerült megvalósítaniok a fejlett tőkés országoknak. A történelmi tapasztalatok tanúsága szerint ugyanis a stratégiai koncepciók elfogadása nem jelenti automatikusan a sikeres végrehajtásukat. Ehhez egyebek között szükség lenne arra, hogy megfelelőképpen figyelembe vegyék az objektív 33