Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 2. szám - Balogh András: Az Egyesült Államok harmadikvilág-politikájának sajátosságai (1981-1984)
BALOGH ANDRÁS Az Egyesült Államok harmadikvilág-politikáj ának sajátosságai (1981-1984) A nemzetközi kapcsolatokban az elmúlt négy esztendőben (1981-1984) kétségkívül tükröződött az a politikai irányvonal és gyakorlat, amely Ronald Reagan első elnöki megbízatásának idejét az Egyesült Államokban jellemezte. Sokan vitatják, vajon létezik-e egyáltalán az amerikai külpolitikában - sajátos hangsúlyokkal, jellemző jegyekkel - Reagan-korszak, és abban is eltérők az álláspontok, vajon valóban érvényesül-e ebben a külpolitikában a folyamatosság. Kiindulópontunk az, hogy a második világháború befejezésétől mind ez ideig az Egyesült Államok állandó, hosszú távú nemzetközi politikai célokkal rendelkezik (hegemón pozíciókra törekvés a nemzetközi kapcsolatok valamennyi lényeges szférájában, a Szovjetunió első számú ellenfélként való kezelése, a tőkés világ gazdasági-politikai egységének szervezése, fenntartása, a fejlődő világ integrálása egy, az Egyesült Államok vezette nemzetközi rendszerbe), ám ennek érvényesülési feltételei, az alkalmazott, illetve az előtérben álló eszközök és módszerek jelentősen változtak. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy Reagan első elnöki periódusában megvalósult az említett folyamatosság, de ez az időszak új, részben csak rá jellemző vonásokat is tartalmaz. Ezt a korszakot az amerikai érdekek agresszívebb érvényesítésének kísérlete, a külpolitikai koncepciókban és cselekvésben a Szovjetunióval való konfrontáció előtérbe állítása, időnként abszolutizálása jellemzi.1 Ezúttal arra teszünk kísérletet, hogy felvázoljuk egyfelől az új amerikai globális stratégiának a fejlődő világgal kapcsolatos főbb elemeit, másfelől az érvényesítésére irányuló törekvéseket. Ennek megfelelően a tanulmány két fő részből áll. 3
