Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és több oldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1984.október-1984. november)
elnökeinek találkozóját, és ezen áttekintették a gazdasági együttműködés helyzetét. Az elnöki találkozóról jegyzőkönyvet írtak alá. A fontosabb nemzetközi kérdésekről folytatott megbeszéléseken aggodalommal állapították meg, hogy a nemzetközi reakció szélsőséges köreinek politikája következtében tovább fokozódik a fegyverkezési hajsza. A történelmileg kialakult stratégiai egyensúly megbontására, a katonai erőfölény megszerzésére irányuló törekvések, az új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítése következtében növekedett a nukleáris fenyegetettség az egész világon. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy az emberiségre leselkedő veszélyek csökkennének, ha a NATO tagállamai érdemi választ adnának a szocialista országoknak mindama kezdeményezéseire, amelyek a tömegpusztító fegyverek korlátozására, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, a kölcsönös bizalom erősítésére irányulnak. Rámutattak, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a vitás kérdések tárgyalásos rendezésének, a két- és több oldalú politikai párbeszéd fenntartásának, a leszerelési tárgyalások folytatásának nincs elfogadható alternatívája a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben. Csakis az egyenlőség, az egyenlő biztonság elvein alapuló tárgyalások vezethetnek a béke és a biztonság megerősítéséhez, a fegyverzetek alacsonyabb szintjén. A Magyar Népköztársaság és a Kambodzsai Népköztársaság nagyra értékeli a Varsói Szerződés tagállamainak következetes erőfeszítéseit a béke megőrzésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére. Hangsúlyozták a szocialista országok és valamennyi békeszerető, haladó és demokratikus erő összefogásának fontosságát az enyhülés és a nemzetközi problémák békés rendezése szempontjából. A tárgyaló felek nagy figyelmet szenteltek az ázsiai térség biztonságának. Megállapították, hogy a feszültség fokozódásának kiváltó okai az amerikai katonai jelenlétben, a militarizmus újjáélesztésében, az agresszív katonai-politikai szövetségek létrehozására irányuló törekvésekben keresendők. A Magyar Népköztársaság és a Kambodzsai Nép- köztársaság támogatja a Szovjetunió és más szocialista országok javaslatait, amelyek Ázsia békéjének és biztonságának megteremtésére, illetve az agresszióról és az erő alkalmazásáról való lemondást magában foglaló egyezmény megkötésére vonatkoznak. A magyar és a kambodzsai fél megkülönböztetett figyelmet fordított a délkeletázsiai térséget érintő kérdésekre. Megállapították, hogy a térségben meglevő feszültség fő okozója az imperializmusnak és a vele együttműködő más reakciós erőknek az indokínai országokkal szembeni ellenséges politikája, amely veszélyezteti a térség békéjét és biztonságát. A feszültség felszámolásának legfőbb akadályát azokban az erőkben látják, amelyek nem hajlandók megbékélni a térségben, így a Kambodzsában kialakult realitásokkal. A Magyar Népköztársaság szolidaritásáról biztosítja az indokínai országokat a nemzeti függetlenségük, szuverenitásuk megvédéséért folytatott küzdelmükben. A kambodzsai nép egyetlen törvényes képviselőjének a Kambodzsai Népköztársaság kormányát tekinti, amelynek meg kell kapnia jogos helyét az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben. A magyar fél támogatja a három indokínai ország következetes erőfeszítéseit arra, hogy a térségben a szembenállást felváltsák a feszültséget csökkentő tárgyalások, s hogy politikai eszközökkel rendezzék az indokínai és az ASEAN-országok közötti vitás kérdéseket. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek Új-Delhiben megtartott 7. csúcsértekezletén hozott határozat jó kiindulópont a délkelet-ázsiai béke és biztonság megteremtéséhez. A felek úgy vélik, hogy ehhez alapul szolgálnak a három indokínai ország Vientianéban megtartott 1984. januári és júliusi külügyminiszteri értekezletének javaslatai.
