Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és több oldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1984.október-1984. november)
más mellett élés megvalósítását, a leszerelést, a nemzeti függetlenséget és minden állam gazdasági és társadalmi fejlődésének biztosítását. Nagy figyelmet fordítunk hazánk és a fejlődő országok kapcsolatainak ápolására és fejlesztésére, kereskedelmi, gazdasági kapcsolataink bővítésére. Az elmúlt évben az összes magyar kivitel több mint io százaléka ebbe az országcsoportba irányult. Nagy számban dolgoznak fejlődő országokban magyar szakemberek, akik hozzájárulnak az adott ország fejlődéséhez és gazdasági céljaik megvalósításához. Szolidárisak vagyunk a nemzeti függetlenségük védelméért harcoló fejlődő országok népeivel. Ez jutott kifejezésre Dániel Ortegának, a Nicaraguái Forradalmi Kormányzótanács koordinátorának ez év júniusában tett budapesti látogatása során éppúgy, mint a Korom Mihály elvtárs vezette párt- és állami küldöttség etiópiai látogatásakor, amelyre az etióp forradalom tizedik évfordulója alkalmával került sor. Hagyományosan jók a kapcsolataink az Indiai Köztársasággal. E kapcsolatok ápolásához és fejlesztéséhez járult hozzá Sarlós István elvtársnak, a Minisztertanács elnök- helyettesének ez év áprilisi hivatalos indiai látogatása a Körösi Csoma-bicentenárium alkalmával, valamint az indiai külügyminiszter múlt év szeptemberi budapesti látogatása. A Burmái Köztársaság elnökét 1983 szeptemberében üdvözölhettük Budapesten. Ez év áprilisában Sadli Bendzsedid személyében első ízben került sor az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének, a Nemzeti Felszabadítási Front Pártja főtitkárának hivatalos baráti látogatására hazánkban. A megbeszéléseknek nagy jelentőségük van a magyar-algériai politikai és gazdasági együttműködés távlatainak kialakításában. Az arab országokkal és az Öböl-térség államaival való kapcsolatainkat erősítették a múlt év novemberében-decemberében lezajlott külügyminiszteri találkozók Iránban, Kuvaitban, Jordániában és Szíriában.- A bonyolultabbá vált időszakban, a megnehezült körülmények között is arra törekszünk, hogy a békés egymás mellett élés, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elve alapján megőrizzük és lehetőség szerint bővítsük kétoldalú kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal. Ennek érdekében folytattunk párbeszédet ezen országok vezető képviselőivel. Korábbi meghívásoknak eleget téve, az elmúlt év szeptemberében George Bush, az Egyesült Államok alelnöke, az év első felében pedig Margaret Thatcher brit és Bettino Craxi olasz miniszterelnök, valamint Helmut Kohl, az NSZK kancellárja tett hivatalos látogatást hazánkban. E hét elején került sor Párizsban Kádár János elvtárs és Mitterrand francia köztársasági elnök találkozójára és jó légkörű, eredményes tárgyalásaira az elnökkel és a francia politikai élet vezető képviselőivel. E magas szintű találkozóknak az adott helyzetben a kétoldalú kereteken túl nemzetközi jelentőségük is van, és ennek megfelelő figyelemben részesülnek. Jószomszédi s az élet minden területén gyümölcsözően fejlődő kapcsolataink ápolását és továbbfejlesztését szolgálta az elmúlt év őszén dr. Fred Sinowatznak, az Osztrák Köztársaság kancellárjának budapesti látogatása, valamint a közelmúltban Losonczi Pál elvtárs és Kirchschläger szövetségi elnök határ menti találkozója. Nagyra értékeljük, hogy osztrák részről is megvan a készség kapcsolataink további szélesítésére. A Magyar Népköztársaság kormánya is erre törekszik. Külön kívánok szólni a hagyományosan jó magyar-finn viszonyról, amelyet a különböző társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés jó példájának tekintünk. Kádár elvtárs tavaly szeptemberi finnországi látogatása újabb lendületet adott kapcsolataink szélesítésének. Losonczi Pál elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének tavaly októberi hivatalos látogatása a Ciprusi Köztársaságban a kétoldalú kapcsolatok ápolása mellett azt is tükrözi, hogy hazánk fontosnak tekinti a ciprusi kérdés rendezését a rá vonatkozó ENSZ- határozatok alapján. 118
