Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 1. szám - SZEMLE - Valki László: A defenzív védelem koncepciója
a manőverező robotrepülőgépek, az előretolt védelmi rendszer keretében állomá- soztatott nukleáris bombázók jelentik. Ezekről az ismertetett koncepcióban - mint láttuk — csak annyiban esett szó, hogy a defenzív védelemre való áttérést követően majd minden bizonnyal elindulnak a fegyverzetkorlátozási tárgyalások. Egyelőre azonban a defenzív NATO-védelem kiépítése után is megmaradnának Nyugat-Európában az atomfegyverek. (Legfeljebb - ettől még független elhatározások következtében - a kis hatótávolságú harcászati rakéták száma csökkenne jelentősebb mértékben.) A védelem sebezhetetlenné tétele a hagyományos fegyverzetet illetően, megítélésem szerint növeli a NATO nukleáris fegyvereinek harci értékét is. A hagyományos szférában végrehajtott „átfegyverkezés” ennélfogva akkor lenne valóban pozitív hatású, ha hasonló intézkedéseket tennének a nukleáris fegyverek körében. Amíg ez nem történik meg, a defenzív védelem megvalósítása diszfunkcionális hatásokkal is járhat. A Varsói Szerződés országai esetleg arra a következtetésre juthatnak, hogy - az egyensúly előzőkben jelzett változásait ellensúlyozandó - erőfeszítéseket kell tenniük a fejlett technikát képviselő NATO-fegyverzetrendszerekkel szemben eredményesen felhasználható haditechnika kifejlesztésére. Ez egyet jelentene azzal, hogy a defenzív védelem kiépítése elindítaná a fegyverkezési verseny újabb fordulóját. 3. Említést érdemel ebben az összefüggésben egy döntéslélektani probléma is. Kissinger szerint a stratégiában néha nem a marginális fölény megléte, hanem e fölény tudata a meghatározó. A marginális fölény birtokában ugyanis még kockázatos vállalkozás fegyveres konfliktusokba bocsátkozni, mert az ilyen fölény még kevéssé kamatoztatható, s ezzel minden racionális stratégia tisztában van. Kevésbé szerencsés esetben azonban némelyek csak a fölényt érzékelik, és ennek alapján olyan irracionális döntéseket hozhatnak, amelyek még a döntéshozók biztonságát is veszélyeztetik. Esetünkben a sebezhetetlen védelem kiépítése járhat ilyen veszélyekkel; egy válsághelyzetben az amerikai vezetés úgy érezheti, hogy a tökéletesen védhető Nyugat-Európával a háttérben szabad kezet kapott más kontinenseken. 4. A koncepció általam ismert kifejtéseinek egyike sem tartalmaz bővebb utalást az Európa körül állomásozó haditengerészeti erőkre. A defenzív védelmet kizárólag a kontinens szárazföldi térségeiben építenék ki, holott hosszabb idő óta egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert azok a tengeralattjárók és repülőgép- anyahajók, amelyek a kontinens körül járőröznek, s minden bizonnyal szerepet játszanának egy esetleges európai fegyveres konfliktusban. 5. A nyugati irodalomban olvasható az a fenntartás, hogv a defenzív védelem kiépítése ismét lehetővé, elképzelhetővé teszi a hagyományos eszközökkel folytatott háborút. Eddig - írják - egyik fél sem fontolgathatott agresszív terveket, hiszen tisztában lehetett azzal, hogy bármilyen támadás nukleáris ellencsapást válthat ki a másik fél részéről, azaz a nukleáris patthelyzet elejét vette Európában a hagyományos fegyveres konfliktusoknak is. Ha az „átfegyverkezés” megvalósul, egyes katonai vezetők szemében esetleg ismét kalkulálhatónak tűnnek majd egy no
