Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)

1984 / 1. szám - SZEMLE - Perc L. László: A változás évei Spanyolországban

nyainak megszilárdítását. Az elért politikai hegemon helyzete ellenére a PSOE nem vált uralkodó párttá a szó klasszikus értelmében, és befolyásának jövőbeli alakulása - már a spanyol választók gyors hangulati változásai miatt is - jelentős mértékben függ attól, hogyan tudja majd valóra váltani választási ígéreteit, tud-e Spanyolország politikai, gazdasági és társadalmi életében olyan valós előrehaladást biztosítani, amely megfelel a tömegek várakozásának.

A szocialista párti kormányzás egy éve

A Felipe González miniszterelnöki beiktatásakor ismertetett kormányprogram lényegében a PSOE választási programjának mérsékeltebb változata. A fiatal miniszterelnök ugyanakkor a nemzeti összefogás szükségességére történt ismételt hivatkozásával hangsúlyozta, hogy az új kormány programja nem pártprogram, hanem nemzeti program, amely az egész társadalom érdekeit tartja szem előtt.

A kormányprogram négy alapvető kérdéssel foglalkozik:

1. A gazdaságban a válságból kivezető utat keresi a munkanélküliség és az infláció csökkentésével, a spanyol ipar szerkezeti átalakításával, korszerűbbé és versenyképesebbé tételével.

2. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése végett megszabja az ehhez szükségesnek ítélt feladatokat.

3. Célul tűzi ki az államapparátus jelentős reformját.

4. Hatékony külpolitikát ígér a spanyol érdekek védelmében.

Az előző kormánytól örökölt politikai-gazdasági háttér, a világhelyzet általános alakulása objektíve korántsem kedvez a program végrehajtásának, és megkérdőjelezi a választási ígéretek megtartásának lehetőségét. A világgazdasági válság idején, a „sovány tehenek” éveinek egyikében hatalomra került szocialista kormány elődjétől súlyos örökséget kapott. Elegendő utalni a 15 százalékot meghaladó inflációra, az állami vállalatok óriási veszteségeire (1982-ben ez a veszteség elérte a nemzeti össztermék 6 százalékát - a tervezett 3 százalékkal szemben), a 2,3 millió munkanélkülire (az aktív lakosság 17 százaléka), a gazdaság egyensúlyi és szerkezeti problémáira, a 28 milliárd dollárt meghaladó külföldi adósságállományra, vagy a változatlanul dühöngő terrorizmusra, amely 1982-ben 51 halálos és 761 sebesült áldozatot követelt.

González tisztában volt azzal, hogy ezek a gondok sokkal súlyosabbak annál, semhogy rövid idő alatt, néhány kormányintézkedéssel megoldhatók lennének. Éppen ezért a kormány gazdasági tevékenysége az elmúlt egy évben nem volt túl látványos, és jórészt szükségintézkedésekből és különféle tervek készítéséből állt.

Az első szükségintézkedések közé tartozott a peseta leértékelése, a benzin és a cigaretta árának, a közlekedési díjtételeknek, az áram- és gázszolgáltatás díjainak emelése - és ezek természetesen nem voltak népszerűek.

98