Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - Dobozi István: A nemzetközi fejlesztési stratégia megvalósításának problémái a nyolcvanas évtized első harmadában
arányromlás és a magas kamatlábak következtében a fejlődő országok fizetésimér- leg-helyzete 1981-re rendkívüli mértékben kiéleződött. Amint a 7. táblázatban látható, a nem olajexportáló fejlődő országok összevont fizetési mérlegének hiánya 1978 és 1981 között 30 milliárd dollárról 72 milliárdra, azaz három év alatt két és félszeresére nőtt. Drasztikusan csökkent az olajexportáló országok korábbi strukturális fizetésimérleg-többlete, sőt 1982-ben - az olajárcsökkenés és az olaj iránti világpiaci kereslet folytatódó jelentős mérséklődése miatt - deficitessé vált ennek az országcsoportnak is az összevont fizetési mérlege. E folyamattal párhuzamosan ugrásszerűen nőtt a fejlődő országok külső adósságállománya, s 1982- ben elérte a 626 milliárd dollárt (lásd a 8. táblázatot). 7. tábládat A fejlődő országok folyó fizetési mérlege, 1978—198 f‘ (milliárd dollár) Országcsoport 1978 J979 1980 1981 i982l> 1983° Fejlődő országok Tőkefölösleggel rendelkező olajexpor---32,2 1 0,8 36,8 —32,9 —69,5 —89 táló országok '9.9 61,3 101,0 65,9 23 — 5,5 Többi nettó olajexportáló ország---22,3 — 3,4 3,4 —26,3 —28,5 —33,5 Nettó olajimportáló országoK —29,8 —4i,7 — 67,6 —72,5 —64 —50 a Állami átutalások nélkül. b Előzetes becslés. c Előrejelzés. Forrás: World Economic Survey 1983. Current Trends and Policies in the World Economy. United Nations, New York, 1983. 47. 1. A hetvenes évektől eltérően, 1982-től kezdődően a fejlődő országok többsége - azon belül is a legnehezebb helyzetben levők - számára rendkívül megnehezült a fizetési mérleghiány külső hitelfelvétellel való folyamatos finanszírozása. 1982-ben ugyanis megtört a fejlődő országokba irányuló külső pénzügyi erőforrások emelkedő trendje, tehát pontosabban abban az időszakban történt kedvezőtlen tendenciaváltozás, amikor a fejlődő országok többségében korábban nem tapasztalt nagy szükséglet jelentkezett a külső erőforrások iránt. Az adósságfizetési nehézségekkel küszködő fejlődő országok számának ugrásszerű emelkedése a hetvenes évek vége óta, a hitelképesség általánosan megfigyelhető romlása9 és a kamatlábak magas szintje különösen a magánbankok által nyújtott hitelek mennyiségére és feltételeire hatott kedvezőtlenül. Abban a szférában következett be tehát visszaesés, amely a hetvenes években a leggyorsabb ütemben bővítette hitelnyújtását a harmadik világ - azon belül különösen a jó hitelképességűnek ítélt fejlődő országok - számára. A csökkenő magánpénzpiaci hitelnyújtás mellett még inkább kiütközött az a probléma, hogy a hitelek java része kevés számú fejlődő országra jut. A magánhitelek visszaesését pedig nem ellensúlyozták 78
