Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - Dobozi István: A nemzetközi fejlesztési stratégia megvalósításának problémái a nyolcvanas évtized első harmadában
Az iparilag fejlett világ növekedéslassulásának kedvezőtlen keresleti hatásai A fejlődő országok java részében a bruttó nemzeti termék exporthányada közismerten nagy. Mivel kivitelük mintegy kétharmada az iparilag fejlett tőkés országokba irányul, annak mennyisége nagymértékban függ az utóbbiak keresletétől. A 4. táblázatban bemutattuk, hogy a gazdasági recesszió hatására a fejlett tőkés országok importkeresletében trendtörés állt be, s 1980-tól - a korábbi gyors növekedéssel szemben - abszolút értékben folyamatosan csökkent a szóban forgó országcsoport importja, ami a legerőteljesebben éppen a fejlődő országok által szállított termékek esetében mutatkozott meg.7 A fejlett tőkés országok recessziójának keresletcsökkentő hatását a nyolcvanas évek elején a fejlődő országok már korántsem tudták olyan mértékben ellensúlyozni az egymás közötti kereskedelem bővítésével, mint a hetvenes években, amikor e forgalom a legdinamikusabban bővülő szektora volt a fejlődő országok külkereskedelmének, s különösen az iparcikkek kölcsönös szállítását sikerült erőteljesen fokozni. Az olajexportáló és a gyorsan iparosodó országok fizetőképességében bekövetkezett kedvezőtlen fordulat az utóbbi években lényegesen korlátozta e kereskedelem fenti ellensúlyozó hatását. A fejlett tőkés országok recessziójának keresletmérsékelő hatását felerősítette a protekcionista intézkedések szigorodása és elszaporodása több olyan feldolgozó- ipari ágazatban, amelyekben a fejlődő országok exportja korábban a legdinamikusabban növekedett. A gazdasági válság miatt különösen megnövekedett munka- nélküliség körülményei közepette, a fejlett tőkés országok ipar- és kereskedelempolitikája a korábbinál készségesebben tett eleget az import által leginkább érintett ágazatok fokozottabb piaci védelmet szorgalmazó követeléseinek. Ennek következtében rendkívül lelassult (egyes fejlett tőkés országokban szinte megállt) az a - komparatív előnyök földrajzi eltolódása által elindított - szerkezeti alkalmazkodási folyamat, amely a korábbi időszakban a fejlett tőkés országokban táguló piacot biztosított a fejlődő országok késztermékexportja számára. Az európai KGST-országok csekély súlya a fejlődő országok összexportjában (1981-ben 3,3 százalék) gyakorlatilag kizárta annak a lehetőségét, hogy az előbbiek - legalábbis rövid távon - számottevően ellensúlyozni tudják a fejlett tőkés országok recessziójának keresletcsökkentő hatását. Ráadásul a fejlődő országok KGST-be irányuló exportjának 1981. évi növekedését 1982-ben e relációban is abszolút csökkenés váltotta fel. 75
