Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - Dobozi István: A nemzetközi fejlesztési stratégia megvalósításának problémái a nyolcvanas évtized első harmadában
DOBOZI ISTVÁN A nemzetközi fejlesztési stratégia megvalósításának problémái a nyolcvanas évtized első harmadában A nemzetközi fejlesztési stratégia célkitűzései Az ENSZ-közgyűlés 1980. december 5-i 83. ülésén határozatot hozott az 1981- 1990 közötti időszakra vonatkozó nemzetközi fejlesztési stratégiáról, amely a megelőző két fejlesztési évtizedhez viszonyítva meglehetősen nagyra törő célkitűzéseket fogalmazott meg.1 Legfőbb célként a harmadik világ gazdasági fejlődésének meggyorsítását szabta meg. A fejlődő országok összességét tekintve a program a bruttó hazai termék évi 7 százalékos átlagos növekedési ütemét irányozta elő, ami az egy főre jutó hazai termék 4,5 százalékos növekedésének felel meg. A fejlődési ütem meggyorsítása a külkereskedelmi forgalom gyors bővülését tételezi fel, a fejlődő országok exportjának esetében évi 7,5 százalékos, importjának pedig 8 százalékos emelkedését. A fejlődés meggyorsítása a bruttó beruházások arányának jelentős növelését igényli, amelynek 1990-re el kell érnie a nemzeti termék 28 százalékát. Ennek alátámasztására a belső megtakarítási hányadnak ugyancsak 1990-ig 24 százalékra kell emelkednie. A beruházások és az import növeléséhez a külső finanszírozási erőforrások jelentős fokozása szükséges: a hivatalos fejlesztési segélyek arányának a fejlett országok nemzeti össztermékében 1985-re, de legkésőbb 1990- re el kell érnie a 0,7 százalékot. A fejlődő országok élelmiszer-önellátottságának és élelmezési biztonságának fokozásához a mezőgazdasági termelésük évi 4 százalékos növekedését irányozta elő a fejlesztési stratégia. A feldolgozóipar esetében pedig a termelésnek 9 százalékos átlagos évi növekedési ütemmel kell bővülnie. (Az 1. táblázatban összefoglaltuk a nemzetközi fejlesztési stratégia legfontosabb aggregált mennyiségi célkitűzéseit.) Az esyköyrendsyer vonatkozásában új eleme a harmadik fejlesztési évtizednek az, hogy a nemzetközi fejlesztési stratégiát koncepcionálisan szorosan összekapcsolja az új nemzetközi gazdasági rend megteremtésére irányuló erőfeszítésekkel. 66