Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)

1984 / 1. szám - Tolnay László: A NATO katonapolitikájának és katonai doktrínájának alapjai

1 Az elrettentés követelményei. 27. számú memorandum. (Fordítás) Nemzetközi Kutatási Központ^ Princeton University, 1954. november 15.

2 A. J. Woblstetter-F. S. Hoffman-R.J. Eut^-H. S. Rowen: A hadászati légibázisok kiválasztása és fel- használása. The RAND Corporation, R-266, 1964. április. Közli Richard Rosecrance: Strategie Deterrence Reconsidered. IISS, Adelphy Papers, 116. sz. 3. 1.

3 Richard Rosecrance: i. m. 4. 1.

4 Ua. 6. 1.

6 Enthoven-Smith: Milyen sok az elég? (Fordítás) New York, 1971. 189. 1.

6 Enthoven-Smith: i. m. 190. 1.

7 Annual Defense Department Report, Fiscal Year 1975. 5., 33. 1.

8 James R. Schlesinger hadügyminiszter nyilatkozata. U. S. Congress, Senate, Committee on Foreign Relations, Briefing on Counterforce Attacks, 93rd Cong., 2nd Sess., 1974. szeptember 21. 28. 1.

9 Schlesinger 1975. július 6-i televízió-interjúja az American Broadcasting Corporation „Issues and Answers” című műsorában. Közli E. E. Davis: Limited Nuclear Options. Deterrence and the New American Doctrine. IISS, Adelphy Papers, 121. sz. 6. 1.

10 P. Hassner: Egyesült Államok, Szovjetunió, NSZK, Európa: súlyos problémák - könnyelmű válaszok. Politique Etranger, 1979. 2. sz. 283. 1. Közli Rajcsányi Péter: Amerikai kihívás 1980-1990. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1981. 40. 1.

11 Harold Brown hadügyminiszter 1980. augusztus 2-án a Naval War College-ben elmondott beszéde.

12 Eckhard Eübkemeier: PD 59. und LRTNF - Modernisierung: Militärstrategische und sicherheitspolitische Implikationen der erweiterten Abschreckung für die Bundesrepublik Deutschland. Bonn, 1981. 32. 1.

13/. J. Martin: Nuclear Weapons in NATO’s Deterrent Strategy. Orbis, 1974. 4. sz. 876. 1.

14 A következtetések indokolásánál az USA Légierő „Soviet Military Thought” című sorozatában angolul is megjelent három alapvető szovjet munkára hivatkoznak. S^okolovs^kij: Hadászat. Moszkva,. 1963. és későbbi kiadása; A. A. Sidorenko: A támadás. Moszkva, 1970; V. E. Savking: A hadműveleti művészet és a harcászat alapelvei. Moszkva, 1972.

15 A megállapítások elsősorban a John Ericson által szerkesztett és az Edinborough-i Egyetem kiadásában megjelent két tanulmányra, A NATO korszerűsítése és a szovjet hadszíntéri erők, valamint Rövid áttekintés a szovjet hadseregről, továbbá L. Gouré-Foy D. Kohler-Mose L. Harvey: A nukleáris erők szerepe a jelenlegi szovjet hadászatban. University of Miami, 1974. és Joseph D. Douglass: A szovjet hadszíntéri atomfegyver-offenzíva. Washington, 1975. című kötetekre támaszkodnak.

16 L. Gouré-F. D. Kohler-AI. L. Harvey: i. m. 19. 1.

17 David N. Schwart%: The Role of Deterrence in NATO Defense Strategy. Implications for Doctrine and Posture. World Politics, 1975. október.

18 Thomas Schalling: Conflict Strategy. New York, 1963. 35-43. 1.

19 S. T. Cohen-W. R. van Cleave: Western European Collateral Demage from Tactical Nuclear Weapons. Journal oj the Royal United Services Institute Jor Dejence Studies, 1976. június 34-37. 1.

20 NATO and the New Soviet Threat. Report of Senator Sam Nunn and Senator Dewey F. Bartlett to the Senate Committee on Armed Services, 95th Congress, ist Session, 1975. 1-4. 1.

21 A NATO szakértői M. A. Eomow: A tudományos-technikai haladás és forradalom a katonai viszonyokban című tanulmányára hivatkoznak, amely az USA Légierő korábban már említett sorozatában angolul ugyancsak megjelent.

22 Malcolm Curriét idézi Phil Stanford: Automated Battlefield. New York Times Magazin, 1975. február, 12. 1.

23 Richard Burt: New Weapons Technologies. Debate and Directions. IISS, Adelphy Papers, 126. sz.. 9. i.

24 R. Burt: i. m. 10. 1.

4*