Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 3. szám - A NEMZETKÖZI VISZONYOKRÓL - Ágh Attila: Európa és a globális folyamatok
13 G. Ball: Diplomacy in a Crowded World: An American Foreign Policy. Boston, 1976.; /. Chace: A World Elsewhere: The New American Foreign Policy. New York, 1977.; R. Wesson: Foreign Policy for a New Age. Boston, 1977. stb. Az amerikai külpolitika és a globalizáció kapcsolatát behatóan vizsgálja szovjet szempontból G. Sz. Hozin számos írása, köztük idézett könyve, amelyre fejtegetésünkben támaszkodtunk. 14 Challanges to America. Beverly Hills, 1979. 51. 1. Megjegyzendő, hogy az amerikai külügyminisztériumban külön részleg foglalkozik a világtengerekkel és a természeti környezettel kapcsolatos globális problémák külpolitikai kérdéseivel. 15 A statisztikai adatokat Simái Mihály: A hatalmi viszonyok és a világgazdaság a késői huszadik században c. írása alapján idézzük. Valóság, 1984. 2. sz. 7-11. 1. A Közös Piac „belkereskedelmével” kapcsolatos ellenérvet Becsky György „Amerika és a világgazdasági kihívás” című munkájában fogalmazza meg. (Kossuth Könyvkiadó, 1983. 22-23. 0 13 Vö. G. S%. Hősein: i. m. 70-103. 1. 17 North-South: A Programme for Survival, Pan Books, London and Sydney, 1981. 124. 1. 18 Ezt a nyugat-európai, de főleg skandináv koncepciót jól összefoglalja B. Hettne írása. Vö. EADI (European Association of Development Institutes) Bulletin, 1983. 1. sz. 67-75. 1. 19 Az integráció és az interdependencia egyaránt a globalizáció folyamatai, de lényegesen eltérők, az integráció szorosabb és közvetlenebb összekapcsolódást jelent, az interdependencia viszont rugalmasabb és dinamikusabb viszonyrendszert. 20 /. /. Servan-Schreiber: Le defi mondial. Fayard. Párizs, 1980. 469. 1. 31 La CEE et le Tiers Monde (Problémes Politiques et Sociaux, 1981. október 9. 28-331. 1.) Ugyanez a szám tartalmazza C. Cheysson egy korábbi, hasonló szellemben tett nyilatkozatát is. 23 Ua. 23 Jean-Pierre Cot: Winning East-West in North-South. Foreign Policy 3. sz. 7-8. 1. Mitterrand és Cheysson állásfoglalását illetően vö. R. Durant: Le dialogue Nord-Sud. Defense Nationale, 1981. augusztus-szeptember, 7-20. 1. 24 Thomas Ehrlich-Catherine Gw in: A Third World Strategy, Foreign Policy, 1981. 44. sz. 145., 163., 166. 1. A két szerző, aki a Reagan-kormányzat belső, amerikai kritikáját fogalmazza meg, az International Development Cooperation Agency igazgatója, illetve az Észak-Dél viszonyban illetékes koordinátora. 25 Mi rejlik az „Észak-Dél párbeszéd” fordulatai mögött? Béke és sgocialigmus, 1982. 8. sz. 33.1. Az állásfoglalás W. Brandtot idézi azzal, hogy Nyugat-Európában a kormányzó körök befolyásos része elítéli az amerikai politikát. A. Grlickov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének egyik vezetője ugyancsak az Egyesült Államoknak és Nyugat-Európának a nyolcvanas évek elején végbemenő divergenciáját emeli ki, amely kapcsolataikat egyenesen a válságba sodorta. The World of the Eighties. Socialist Thought and Practice, 1981. u—12. sz. 9. 1. 23 Vö. Christipher Coker: Reagan and Africa. The World Today, 1982. 4. sz. 130. 1. Coker Kissinger kijelentésére abban a vonatkozásban utal, hogy nem lehet mindent a helyi okok helyett a szovjet beavatkozásnak tulajdonítani. Ugyanezt hangsúlyozza, mint valóban globális szemléletmódot „Reagan and the Third World” c. írásában John Girling is (The World Today, 1981. 11. sz. 409. 1.), aki szerint az Egyesült Államok „elvakult” politikát folytat, ha a globális átalakulás belső okait és következményeit nem veszi figyelembe. Vö. részletesebben John Girling: America and the Third World: Revolution and Intervention. Routledge and Kegan Paul, London, 1980. 37 R. J. Barry Jones: International Political Economy: Problems and Issues. Part I. Review of International Studies, 1981. 7. sz. 257. 1. 28 Rachel McCulloch: U. S. Relations with Developing Countries: Conflict and Opportunity. AAPSS Annals, 1982. március, 118. 1. Az Egyesült Államok új harmadikvilág-politikáját különösen sok bírálat érte Fekete-Afrikához, illetve Dél-Afrikához való viszonya miatt. Vö. U. S. Policy Toward Sub-Saharan Africa (Forum). Orbis, 1982. 4. sz. 23 P.-M. de la Gorce összefoglalója a L’Union Soviétique et le Tiers Monde c. vitához (Défense Nationale, 1983. december, 90-96. 1.). A francia harmadikvilág-politika európai érvényét illetően jegyezzük meg, hogy Pisani 1982 őszén újabb tervezetet terjesztett elő a Közös Piac számára a harmadik világgal való együttműködésről. (Le Monde, 1982. szeptember 14. 17. 1.) 29
