Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Gerelyesné Dian Éva: A nemzetiségek egyenjogúsításának útján.Joó Rudolf beszélgetése Demeter Jánossal
nünk azt a szolgálatot, amit a szerzői kollektíva a magyar politikai, társadalmi és gazdasági élet bemutatásával, a magyar gazdaság- irányítás tapasztalatainak ismertetésével a Szovjetunióban végez. Közismert ugyanis, hogy mindkét országban vannak olyanok, a közgazdászok között is, akik nem ismerik jól a másik ország valódi adottságait és lehetőségeit, a gazdaság helyzetét és a gazdaságirányítás gyakorlatát, és ezért nem értik vagy nem értelmezik helyesen a másik országban követett gazdaságpolitikát, esetleg a politika megvalósítását szolgáló módszereket. Nagy jelentőségű ez a könyv, mert a Magyarország iránt érdeklődő szovjet olvasónak teljes képet ad társadalmunkról és gazdaságunkról. Segíti eloszlatni azokat a félreértéseket, amelyek - sokszor a mi hibánkból - a közgazdászok között a Szovjetunióban is tapasztalhatók. Ilyenek például, hogy Magyarországon nincs, illetve meggyengült a tervgazdálkodás; megvilágítják a szerzők azt a problémát is, hogy Magyarország tőkés adósságának növekedése nem valamiféle Nyugat felé fordulás következménye, hanem annak a világpiaci árrobbanás által kiváltott nagyarányú cserearányromlásnak, amely nagy veszteségeket okozott a magyar népgazdaságnak; érthetővé teszik azt a pályamódosítást is, amit 1978 óta folytatunk az egyensúly helyreállításáért és vívmányaink mcgerősitéséért. Reméljük, hogy a könyv elolvasása után világosabbá válik az is, ami a szovjet turisták számára nem mindig érthető, hogy mi az összefüggés árpolitikánk és az üzletek áruválasztéka között. Akik ismerik a két ország közgazdasági irodalmát, azok tudják, hogy a belső gazdasági problémák tárgyalását szolgáló szakirodalomban olyan fogalmak, kifejezések is használatosak, amelyek a másik országban nem ismertek vagy más tartalmat tulajdonítanak nekik. Magyarországon már többé-kevésbé egységesen értelmezzük az orosz közgazdasági nyelv kifejezéseit. A Szovjetunióban azonban, ahol kevesebbet fordítanak magyarról oroszra, még nincs egységes gyakorlat jó néhány magyar terminológia orosz megfelelőjének használatában. Ez a könyv - úgy gondolom - ezen a téren is nagy lépést tett előre, mert megfelelő orosz kifejezést, elemzést talált, és ezzel talán hozzájárul azok egységesebb használatához. Amikor örömmel állapítom meg, hogy ez a színvonalas könyv széles ismereteket nyújt az oroszul olvasóknak hazánk társadalmi és gazdasági berendezkedéséről, eredményeiről és gondjairól, és ezzel segíti az SZKP XXVI kongresszusán a tapasztalatok kölcsönös megismeréséről és felhasználásáról elhangzott megvalósulását, azt is meg kell mondani, hogy sajnos, csak igen korlátozottan képes ezt a feladatot teljesíteni, mert csak 3650 példányban jelent meg. Mégis üdvözöljük a könyv megjelenését, mert így is hozzájárul hazánk megismertetéséhez, gondjaink, problémáink megértéséhez és a népek közötti barátság elősegítéséhez. Páldi András A nemzetiségek egyenjogúsításának útján A nemzetiségi jog fejlődése a népi demokratikus Romániában (1944. szeptember 2. 1948. április 13.) Joó Rudolf beszélgetése Demeter Jánossal. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1983. 143 1. E rendhagyó műfajú könyv jogtörténeti interjú. Alanya, Demeter János nyugalmazott kolozsvári professzor, az alkotmányjog, az emberi jogok és e kettőhöz szorosan kapcsolódó nemzetiségi jog szakértője; a háború utáni évek romániai nemzetiségpolitikai eseményeinek nemcsak tanúja, hanem aktív, alakító résztvevője is volt. Életpályáját ügyvédként, lapszerkesztőként, közíróként kezdte. Figyelme fokozatosan fordult a nemzetiségi kérdés tudományos vizsgálata felé. Az 1930- as években kapcsolatba került a romániai munkásmozgalommal, részt vett az erdélyi antifasiszta ellenállás szervezésében. A felszabadulás után, 1944 végén a Magyar Népi Szövetség egyik vezetője és Kolozsvár helyettes polgármestere volt. 1945-ben a kolozsvári magyar egyetem tanárává, majd az 1959-ig fennálló Bolyai Egyetem Közgazdasági és Jogi Karának dékánjává nevezték ki. 1950- ben, a Magyar Népi Szövetség több vezetőjével együtt, hamis vádak alapján letartóztatták, 1956-ban rehabilitálták, és visszatérhetett a tudományos életbe. Szakterületének elismert művelője, az elmúlt évtizedekben több publikációja jelent meg az általános jogelmélet területéről. A könyvet Joó Rudolf rövid tanulmánya vezeti be. Ebben az alig négy éves időszak 138
