Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - SZEMLE - Nyárádi Péter: Mezinárodní Vztahy- csehszlovák folyóirat az ország külpolitikájáról
Az 1981. évi 4. számban található például Vratislav Válek tudományos igényű, részletes és adatgazdag, átfogó tanulmánya, amely a KGST Komplex Programjának tíz évét mutatja be. A szerző elemzi a 18 programtervezet végrehajtásában elért eredményeket, különleges figyelmet irányítva az egyik legjelentősebb programra, az energetikai és tüzelőanyag-ágazat területén elért eredményekre. A tanulmány elemzi a hosszú távú célprogramok területén megvalósult együttműködést, hangsúlyozva ezek különleges fontosságát az egyes szocialista országok ötéves terveinek végrehajtásában. A tanulmány befejező részében a cikkíró azt a kérdést boncolgatja, miként fejlődik a KGST-tagállamok együttműködési rendszere más gazdasági és társadalmi rendszerű országokkal és országcsoportokkal. Megállapítja, hogy az ilyen irányú együttműködés bővülése egyre nagyobb jelentőségű a KGST-tagállamok számára, hiszen ily módon nemcsak gyümölcsöző és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlődhetnek a más társadalmi rendszerű partnerekkel, hanem - és ez főleg a harmadik világbeli országokra vonatkozik - ezek az államok így közvetlen és pontosabb képet kaphatnak a szocialista országok életéről, gazdaságuk fejlődéséről - írja a csehszlovák folyóirat. A lap következő, 5. számában Ladislav Dvorak cikkét közli, amely a létező szocializmus országainak társadalmi haladását elemzi, elsősorban az egyes országok kommunista pártjai kongresszusainak tükrében. Az írás leszögezi, hogy a kapitalizmus erői az utóbbi időben újabb támadásokat intéznek a létező szocializmus lejáratására, és mind a szocialista, mind pedig a létező szocializmus modelljét követni igyekvő országokat is támadják. Az 1982. évi 3. számban jelent meg Vlastimil Heft tanulmánya. A szerző ebben a szocialista országok összehangolt társadalmi-gazdasági stratégiájáról értekezik. Kiemeli, hogy az együttműködésben útmutató szerep jut a Szovjetuniónak. Az írás egyebek között elemzi a szocialista országok gazdasági fejlődését az 1966 és 1980 közötti időszakban, egyidejűleg érvelve a szocialista társadalmi rend előnyei mellett. A cikkben említést tesz minden egyes szocialista országról, röviden összefoglalva ismerteti az adott ország fejlődését. Az írás jelentős teret szentel a magyar gazdaság helyzetének, illetve azoknak az újításoknak is, amelyeket Magyarországon határoztak el a gazdasági élet serkentésére. A szerző mint új típusú intézkedéseket bemutatja a forint konvertibilitásának elérését célzó lépéseket és az új árrendszert. A szerző utal rá, hogy ezek némiképp eltérnek a többi szocialista országban alkalmazottaktól. A forint konvertibilitásával kapcsolatban Heft hangsúlyozza, hogy egy olyan kísérletről van szó, amelynek célja a gazdaságosabb termelés, az üzemek érdekeltté tétele a nyugati világban érvényes szigorú gazdasági feltételek átvételében, konkrétan: a költségek csökkentésében, a termelés minőségének és hatékonyságának javításában és ezzel a magyar gazdaság versenyképességének növelésében a világpiacon. Az írás megemlíti még, hogy Magyarország egyre nagyobb teret biztosít a nemzetközi együttműködésnek, esetenként vegyes vállalatok formájában, nyugati tőkés vállalatokkal is. Szintén említésre méltónak találja a szerző azt a tényt, hogy Magyars'0
