Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 5. szám - KÖNYVEKRŐL - Hajdók Lajos: A. G. Frank: Az európai kihívás. Az Atlanti Szövetségről a béke és a munkaalkalmak Páneurópai Antantjáig
ticipálása nem teheti feleslegessé a politikai megvalósítás fáradságos útját. Eppler felfogásában a klasszikus munkás- mozgalomnak a békepolitika megvalósításához szüksége van az új szociális mozgalmakra, így a békemozgalomra is. Ez a megjegyzése különösen az SPD belpolitikai stratégiáját meghatározó identitásvita szempontjából érdemel figyelmet. Eppler könyve nem mentes azoktól a gondolatoktól, amelyek a keresztény etika és teológia forrásvidékéről származnak, ám meggyőző ereje realista és felelősségteljes, emberi megközelítésében rejlik. A recenzens ezért inkább a közös gondolatokat kereste a szerzővel, és nem a vitát. Kiss J. László ANDRE GUNDER FRANK: Az európai kihívás Az Atlanti Szövetségtől a béke és a munka- alkalmak Páneurópai Antantjáig (The European Challenge. From Atlantic Alliance to Pan-European Entente for Peace and Jobs) Spokesman, Bertrand Russell House, Nottingham, 1983. 89 1. A. G. Frank, az amszterdami egyetem profesz- szora három fejezetre tagozódó könyvének bevezető részében a Nyugat-Európa és az Egyesült Államok közötti erőegyensúly módosulásával foglalkozik. Az első fejezet a nyugati világon belüli konfliktust, a második a keleteurópai gazdasági és politikai helyzetet, a harmadik pedig a Nyugat-Európa további fejlődésével kapcsolatos politikai és gazdasági alternatívákat taglalja. A bevezető utal arra, hogy Reagan elnök 1982 júniusában kiadott utasításítása, amely megtiltja az amerikai cégek nyugat-európai leányvállalatainak, hogy berendezéseket szállítsanak a Szovjetuniót Nyugat-Európával összekötő gázvezetékhez, milyen méretű konfliktusokat okozott az Atlanti Szövetségen belül. A könyv célja egyebek között ezeknek a konfliktusoknak, valamint annak a kutatása, hogyan alakult - különösen gazdasági területen - az erőegyensúly Nyugat-Európa és az Egyesült Államok között. Ezzel összefüggésben a szerző idézi négy vezető nyugati külügyi intézet 1981-ben közzétett jelentését: „Az eltérések [az Egyesült Államok és Nyugat- Európa között] nem csupán elszigetelt problémákra vonatkoznak, hanem kiterjednek a kérdések széles körére, kezdve a nemzetvédelemtől a külgazdaságig és a külpolitikáig...” (11. 1.) Az Atlanti Szövetségen belüli érdekkonfliktusokat és politikai véleménykülönbségeket a szerző három pontban foglalja össze: 1. a gazdaságpolitikában elsősorban az Egyesült Államokban, másodsorban Nyugat- Európában és Japánban jelentkezőket taglalja; 2. a kereskedelmi kapcsolatokat és a kereskedelempolitikát tekintve az egymás közötti és harmadik országok, elsősorban Japán és a fejlődő világ államai közöttieket tekinti át, megkülönböztetett figyelemmel a Közel-Keletre ; 3. végül a kelet-nyugati konfliktusokat elemzi. A gazdaságpolitikában - megítélése szerint - a Nyugat-Európa és az Egyesült Államok közötti konfliktusokat először a fizetési deficitekkel kapcsolatos problémák, majd a rekordmagasságú amerikai kamatlábak váltották ki. A súlyos nézeteltérések felszínre kerültek a fejlett tőkés országok ottawai (1981) és versailles-i (1982) csúcsértekezletén is. A nyugati világot megosztó konfliktusok egyik sajátos vonásával kapcsolatban a szerző ezt írja: „Az Egyesült Államokkal és Nyugat- Európával szembeni hatalmas japán külkereskedelmi többlet, valamint az a körülmény, hogy a csökkentésükre tett ismételt kísérletek eredménytelenek maradtak, nagy visszhangot váltott ki Nyugaton. Rendszerint azonban nem említik meg, hogy Japánnak szüksége van egy ilyen többletre az Egyesült Államokkal és Nyugat-Európával folytatott kereskedelmében ahhoz, hogy fedezni tudja nagy deficitjét a közel-keleti és ázsiai kőolaj- és nyersanyagtermelő országokkal szemben. Japán ugyanis kizárólag importból juthat e fontos nyersanyagokhoz. Az olajtermelő gazdaságok pedig a Japából származó iparcikkekkel nem tudják ellensúlyozni szállításaikat. Ezért ennek a kereskedelmi háromszögnek a fenntartása a deficitek vonatkozásában, vagyis deficit a Déllel és többlet a Nyugattal szemben, szó szerint élet és halál kérdése Japán számára.” (25-26. 1.) Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa 147
