Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 5. szám - KÖNYVEKRŐL - Sz. Kiss Csaba: N. Chomsky: Egy új hidegháború felé. Tanulmányok a jelenlegi válságról és arról, hogyan jutottunk idáig
ria saját energiaszükségletének még csak 58, 1980-ban pedig már 69 százalékát fedezte importból. Az energia- és nyersanyagáraknak az „olajválságot” követő óriási mértékű emelkedését mutatja, hogy 1970-ben Ausztria bruttó nemzeti jövedelmének 1,8, 1981-ben pedig 5-8 százalékát, azaz az 1970-es átlag több mint háromszorosát fordította az energiaimport fedezésére. Ausztria függőségét teljessé teszi néhány alapvető nyersanyag (alumínium, króm, réz stb.) teljes hiánya. A szerző szinte tételszerűen vezeti le, hogy az energia és a nyersanyag meghatározó hiánya miként vezette az osztrák gazdaságot fokozatosan a (kapitalista) külvilággal való teljes összefonódáshoz. Elemzi ezen összefonódásnak az 1970-es években már konkrétan is jelentkező negatív következményeit, amelyek végül is az osztrák társadalomban az Ausztria függőségével kapcsolatos viták, elmélkedések ki- bontakpzásához vezettek. A szerző ugyanakkor nem késlekedik megállapítani, hogy a világpiacba váló további integrálódás stratégiájának, a transznacionális konszernekkel való együttműködésnek, az export és a külvilág diktálta technológiai átalakítások támogatásának nincs alternatívája. A könyv második fejezete a kis államok és a függőség elméletével foglalkozó (Elméleti viták a nemzetközi kapcsolatokban; A függőségi elmélet; A kisállam-elmélet és a függőség; A domináns gazdasági gondolkodásmód és a nem expanzív társadalom kritikája; Az internacionalizáció és a nemzeti állam), valamint az integrációs folyamatokat elemző tanulmányokat (A világgazdaság fejlődésének irányai; Ausztria és a külvilág gazdasági ösz- szefonódása; Az internacionalizáció és az osztrák állam szerepe; Nemzetközi pénzügyi és konjunkturális összefonódás; Függőség az energia- és nyersanyagellátás területén; Technológiai függőség; Ausztria politikai és gazdasági kapcsolatai a harmadik világgal) tartalmazza. Az Osztrák Külügyi Intézetet - minthogy a mű jelentős része már az intézet munkájának az eredménye - a felsorolt témakörök kiválasztásában mindenekelőtt az vezérelte, hogy az osztrák állam társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából valamennyi rendkívül releváns, továbbá, hogy a felsorolt problémakörök egyikéről sem készült még elemző, rendszerező tanulmány. Az osztrák társadalomban jelenleg napirenden lévő függőségi viták legfontosabb elméleteinek bemutatásával és kritikus vizsgálatával a szerzők egyrészt elméleti útmutatást kívánnak adni Ausztria függőségének empirikus elemzéséhez, másrészt megkísérlik felülvizsgálni ezen elméletek, illetve azok központi koncepcióinak és téziseinek tudományos megalapozottságát és alkalmazhatóságát. A harmadik fejezet összefoglalja az „osztrák modell” eddigi eredményeit és a várható jövője legfontosabb aspektusainak kutatása során feltárt főbb megállapításokat. A szerzők ebben a fejezetben azokra a kérdésekre próbálnak választ adni, hogy a külvilággal való összefonódás erősödése milyen mértékben vonja maga után a külső beavatkozás lehetőségét, hogy nem vezet-e ez Ausztria ún. periferizálásához (Ausztria mint fejlődő ország) vagy a válságjelenségek korábbinál nagyobb mérvű begyűrűzéséhez. A szerzők ugyancsak tág teret szentelnek annak bemutatására, hogy az osztrák társadalomnak milyen lehetőségek, milyen eszközök állnak rendelkezésre a külső függőség ellenőrzésére és ellensúlyozására. Az egész kötetet áthatja a szerzőkollektíva azon törekvése, hogy kutatásaik eredményeit ne csak a politikai és gazdasági döntéshozatal illetékesei ismerjék meg, hanem a nemzetközi kérdések iránt érdeklődők széles köre is hiteles, pontos tájékoztatást kapjon. Csengeri János NOAM CHOMSKY: Egy új hidegháború felé Tanulmányok a jelenlegi válságról és arról, hogyan jutottunk idáig (Towards a New Cold War. Essays on the Current Crisis and How We Got There) Sinclair Browne, London, 1982. 500 1. A Massachusetts Institute of Technology világhírű amerikai professzorának általános nyelvészeti munkásságát hazai tudományos körökben is jól ismerik. Ám valószínűleg kevesen tudják róla, hogy a legutóbbi másfél évtizedben egyúttal a politikatudomány egyik legeredetibb és legtermékenyebb művelője lett az Egyesült Államokban. Külpolitikai tárgyú tanulmányainak és monográfiáinak címjegyzéke és együttes terjedelme csaknem eléri 138
