Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 5. szám - VITA - Aggod József: Kor, korszak-világrendszer, politikai világrend

I E dolgozat szerzője ezt annál is szívesebben húzza alá, mert maga is ezen az alapon foglalkozik a nem zetközi viszonyokkal. (Lásd például Aggod József: A nemzetközi erőviszonyok komplex jellege. Külpolitika, 1979. 2. sz.)

* Lásd például

— Korunk világforradalmi folyamatai. Ifjúsági Lapkiadó Vállalat Ságvári Endre könyvszerkesztősége, 1980.

— A békés egymás mellett élés. ELTE TITI, 1976.

— Tudományos Szocializmus Füzetek, 16., 21., 22., 39., 50., 61. sz.

8 Marx-Engeis Művei, 3. kötet. Kossuth Könyvkiadó, 1976. 61. 1.

4 MÉM, 42. kötet, 115. 1.

5 MÉM, 9. kötet, 214. 1.

0 Lásd például MÉM, 6. kötet, 141., 142., 167. 1.

T MÉM, 3. kötet. 40. 1.

8 K. W. Greulich: Transnationale Informations- und Datenkommunikation. Aussenpolitik, 1983. 1. sz.

9 MEM, 20. kötet, 266-267. 1. (Vö. még MEM, 19. kötet, 205. 1.)

19 MEM 46/I. kötet, 30-31. 1.

II Lenin Összes Művei, 38. kötet. Kossuth Könyvkiadó, 1973. 223. 1.

18 Az SZKP határozatai. II. kötet. Szikra Kiadó, 1954. 195. 1.

18 LÖM, 44. kötet, 33. 1.

14 Az SZKP határozatai. II. kötet, 198. 1.

18 LÖM, 41. kötet, 402. 1.

18 Ua. 230. 1.

19 Vö. A Kommunista Internacionálé válogatott dokumentumai. Kossuth Könyvkiadó, 1975. 14., 296. és 433. 1.

18 Vö. Valóság, 1971. 3. sz. 14-15. 1.

19 Beszélgetés Tökei Ferenccel. Magyar Hírlap, 1983. március 12.

90 Népszabadság, 1979. október 5.

81 Nyilas József fejtegetése a Külpolitika kerekasztal-beszélgetésén. Külpolitika, 1980. 2. sz. 14. 1.

89 Lásd példáulJ. Wilczynski „technológiai kommunizmusát” In I. N. Dvorkin: A mai polgári politikai gazdaságtan és a marxizmus. Kossuth Könyvkiadó, 1980. 98-99. 1.

83 Simon Nora-Alain Mine: A számítógépesített társadalom. Statisztikai Kiadó Vállalat, 1979. 22. 1.

84 Lásd például L. Ruehl: L’Europe sacrifiée, aux accords SALT? Defense Nationale, 1979. március.

85 Vö. például Bruno Kreisky: Die Zeit in der wir leben. Fritz Molden Verlag, Wien-München-Zürich- Innsbruck, 1978.

86/. Galtung: The European Community: A Superpower in the Making, Oslo-London, 1973.

89 Kimutatták, hogy a különböző történelmi időszakokban létrejött államok átlagos lakosságszáma csökken: az 1776 előtt alakult államok lakosságának átlaga 22,6 millió, az 1776 és 1945 között létrejöttéké 5,2 millió, az 1945 és 1965 között alakultaké csak 3,4 millió. (Dankwart Rustov: A World of Nations. W. D. C., 1967.) Felfigyeltek arra is, hogy a Földön mintegy 50 olyan terület van, amely 100 000 alatti lakosával ENSZ-taggá válhat. (Financial Times, 1974. június 7.) (Lásd még W. Ramonat: Mikrostaaten in der internationalen Krise. Österreichische Zeitschrift für Aussenpolitik, 1981. 1. sz.)

88 Népszabadság, 1983. május 21.

89 Vö. Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról. I. kötet. Magvető Kiadó, 1976. 259. 1.

30 Vö. L. Freedman: The Atlantic Crisis. International Affairs, 1982. 3. sz.

31 „Adós és hitelező egymáshoz vannak láncolva egy olyan rendszerben, amelyben ami az egyik fél számára csapást jelent, romba dönti a másikat is.” (H. A. Kissinger: Saving the world economy Newsweek, 1983. január 24.)

38 C. Weinberger: Sicherheitspolitische Konzepte der Regierung Reagan. Europa-Archiv, 1982. 15. sz.

33 LÖM, 42. kötet, 71. 1.

34 Der Spiegel, 1982. 6. sz.

88 International Herald Tribune, 1982. augusztus 24.

89 H. Schmidt: Die Weltwirtschaft ist unser Schicksal. Die Zeit, 1983. 9. sz.

39 M. F. Toinet: L’Amérique de M. Reagan part en croisade pour la democratic. Le Monde Diplomatique, 1983. július.

38 „Jellemző módon az ellenzékbe visszatért pártok hajlanak a leginkább arra, hogy baloldalibb szólamokat hangoztassanak...” - írja a szociáldemokrata pártokról G. Wasserman (Cahiers du Commmisme, 1983. 7-8. sz.)

89 Engels már a múlt század közepétől többször hangsúlyozta a forradalom „hatodik hatalom”, „nagyhatalom” szerepét. (Lásd például MEM, 10. kötet., MEM., 22. kötet. 384.1.) Ezzel szemben érdekes, hogy J. Wyatr szerint a nemzetközi közvélemény mostanáig nem vált olyan tényezővé, amely komolyan hatna a nemzetközi viszonyokra. (I.m. 253. 1.) /. Wyatr: Szociologicseszkije interpretaciji mezs- dunarodnih otnosenyij. In Mezsdjunarodnije otnosenyija i vnyesnyaja polityika. Varsó, 1982. 253 .1