Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és több oldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1983. március-június)
lághelyzet. Rajtuk múlik, hogy az újabb fegyverkezési hullám s az azzal együtt járó konfrontáció irányzata kerekedik-e felül, vagy a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal való megegyezés irányvonala. Mi meggyőződéssel állítjuk: még nem késő! A világhelyzet rendkívüli bonyolultsága ellenére az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján minden vitás kérdést rendezni lehet. Meggyőződésünket erősíti, hogy világszerte fokozódik a népek mind határozottabb fellépése a fegyverkezési hajsza ellen. A széles tömegek mellett a tőkés országok józanul gondolkodó politikusai, befolyásos személyiségei és szervezetei is mind aktívabban bírálják a szélsőséges törekvéseket. Az államok többsége - beleértve a nyugat-európai országokat is - érdekelt az enyhülés vívmányainak megőrzésében, a kölcsönösen előnyös, sokoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésében. A jövőre nézve is biztató realitás, hogy az európai szocialista és fejlett tőkés országok Helsinki szellemében kialakult kapcsolatai - a nukleáris fenyegetőzés, a szocialista országok elleni meg-megújuló hecckampányok és gazdasági szankciós kísérletek ellenére - nem károsodtak visszafordíthatatlanul. A Helsinki óta eltelt közel tíz év tapasztalatai igazolják, hogy a széles körű gazdasági, kereskedelmi és más jellegű kapcsolatok fejlesztése erősíti valamennyi állam objektív érdekeltségét az enyhülés eredményeinek megőrzésében és fejlesztésében. A Magyar Népköztársaság külpolitikáját változatlanul a kiegyensúlyozott munka, a sokrétű aktivitás jellemzi. A feszült nemzetközi helyzet, az olaj- és más nyersanyagárrobbanás, a tőkés gazdasági válság hatására, de nem utolsósorban a nyugati diszkrimináció és protekcionista gazdasági intézkedések miatt megnehezedtek szocialista épltőmun- kánk nemzetközi feltételei. Ezért célkitűzéseink valóra váltása nagyobb erőfeszítéseket követel tőlünk nemzetközi tevékenységünkben. Mint azt a Központi Bizottság áprilisi határozata ismételten megerősítette; „a proletár internacionalizmus elve alapján tovább erősítjük barátságunkat és együttműködésünket a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista országokkal.” Hangsúlyozni kívánom, hogy a szocialista országok együttműködésének fejlesztését nemcsak a társadalmi és gazdasági előrehaladásunk megbízható zálogának, hanem békénk és biztonságunk szilárd támaszának is tekintjük. Ez az együttműködés megkülönböztetett jelentőséggel bír a mai nemzetközi helyzetben, s az egyes szocialista országok, így a hazánk előtt álló problémák leküzdésében. Pártunk és kormányunk erőfeszítései a jövőben is e kapcsolatok erősítésére, folyamatos bővítésére irányulnak. Szocialista építőmunkánkban és nemzetközi tevékenységünkben egyaránt meghatározó szerepet játszik a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága. A Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió kapcsolatai sokrétűek, együttműködésünk kiterjed a politika, a gazdaság, az ideológia, a kulturális és a tudományos élet minden területére csakúgy, mint nemzetközi tevékenységünkre, békénk, biztonságunk, szocialista építőmunkánk védelmére. Rendszeresek pártunk és kormányunk vezetőinek, az egyes minisztériumok és más főhatóságok irányítóinak megbeszélései, véleménycseréje az előttünk álló feladatokról. Ezt a jól bevált gyakorlatot demonstrálják Kádár János elvtárs találkozói Jurij Andropov elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít hazánk és a szomszédos szocialista országok kapcsolatainak fejlesztésére. Itt különösen fontosnak tartjuk a nyílt és őszinte párbeszédet, az óhatatlanul felmerülő gondok és problémák közös leküzdését. A múltnak a haladó hagyományok mellett sajnos visszahúzó maradványai is vannak, amelyeknek az eltávolítása szocializmust építő népeink közös érdeke. Fejlődnek a kapcsolataink a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa többi országaival is. Június közepén Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Bolgár Államtanács elnökének H9
