Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - Szántó Borisz: A tudományos-műszaki haladás és a nemzetközi erőviszonyok alakulása
mékek közös kifejlesztését, a gépi berendezések korszerűsítését irányozza elő a2r Egyesült Államok területén. A vállalatvezetés terén kialakított japán módszereket többen „titkos gazdasági fegyvernek” tekintik, rámutatva arra, hogy a japán vezetés az amerikainál kevésbé bürokratikus; szélesen alkalmazzák a munkaszervezés brigádmószerét; hangsúlyozottan támogatják az egyéni kezdeményezés kibontakozását; decentralizált módon, a dolgozók részvételével hozzák a döntéseket.16 Jól szemlélteti Japán térnyerését az a tény, hogy 1977-1980 között a hazai és külföldi szabadalmi bejelentések száma 18,6 százalékkal nőtt, míg az Egyesült Államokban csak 3,3 százalékkal. Nőtt, ha közbenső visszaesésekkel is, a szabadalmi bejelentések száma az NSZK-ban és Franciaországban is.1' A szabadalmi bejelentések számából persze nem lehet pontos és messzemenő következtetéseket levonni, hiszen országonként különbözik a statisztika tartalma, az ipari innovációs aktivitásról azonban elegendően megbízható képet kaphatunk. Az Egyesült Államok pozícióvesztése Az utóbbi években a tengerentúlról egyre több kétségbeesett hangot hallani, amelyek az Egyesült Államok technológiai vezető szerepének veszélyeztetettségét, a versenyképesség gyengülését, a szabadalmi bejelentések számának stagnálását panaszolják. Carter elnök innovációs irányelvei18 és a Reagan-kormányzat politikája az ipari innováció felélénkítését és a termelékenység növelését tűzték ki célul. A legnagyobb bajt ugyanis abban látták, hogy lassul a termelékenység emelkedése; az egy munkaórára jutó termelés 1965-1973 között évi 2,3, 1973-1977 között pedig csak 1 százalékkal nőtt, sőt 1979-ben 0,3, 1980-ban pedig több mint 1 százalékkal csökkent.19 (1960-1976 között a munkatermelékenység ennél sokkal gyorsabban nőtt Japánban és az NSZK-ban.) A termelékenység ilyetén alakulásának okait Mansfield a K-f-F-re fordított összegek viszonylagos visszaesésében és ebből eredően az alapinnovációk számának („a nagy találmányok” megvalósításának) csökkenésében látja: 1953— 1958 között az alapinnovációknak még négyötöde az Egyesült Államokból indult ki, 1959-1964 között már csak 67, 1965-1973 között pedig csupán 57 százaléka.20 Ezek a számok azonban nem eléggé megbízhatók ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni belőlük. Maga Mansfield mutatott rá arra, hogy a mai termelékenységi mutatókat sok minden befolyásolja (például az inflációs ráta), s nincs elegendően egzakt módszerünk a számadatok összehasonlításához sem. (Adott iparágakban az összehasonlítás könnyebb. Például 1980-ban a Toyota és a Nissan japán gépkocsigyártó vállalatoknál egy munkás 50 gépkocsit állított elő, míg az amerikai General Motorsnál csupán 2 5-öt.)21 60
