Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és több oldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1983. március-június)
Közös közlemény Petar Sztambolicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksége elnökének magyarországi hivatalos, baráti látogatásáról Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke március 29. és 31. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. A látogatás során Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Petar Sztambolicsot, és szívélyes, baráti légkörben megbeszélést folytatott vele a két országot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Losonczi Pál és Petar Sztambolics a tárgyalásokon áttekintette a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság sokoldalú kapcsolatainak helyzetét, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit; és véleményt cserélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A két elnök tájékoztatta egymást országaik szocialista építőmunkájának eredményeiről, társadalmi-gazdasági fejlődéséről. A két elnök tárgyalásain részt vett: magyar részről Púja Frigyes külügyminiszter, Hetényi István pénzügyminiszter, a magyar-jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, Simon Pál, Magyarország belgrádi nagykövete; jugoszláv részről Lazar Mojszov külügyminiszter, Nedeljko Mandics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a magyar-jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv tagozatának elnöke és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete. A két elnök megelégedéssel állapította meg, hogy a közös erőfeszítések eredményeként a két baráti szocialista ország jószomszédi viszonya, politikai, gazdasági, kulturális együttműködése gyümölcsözően fejlődik. A felek újból megerősítették, hogy a magyar-jugoszláv kapcsolatok a szuverenitás, a területi integritás, a függetlenség, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elvein, a szocializmus építésének közös céljain, a két ország belső fejlődésében s nemzetközi helyzetében meglevő különbségek kölcsönös figyelembevételén alapulnak. Ezek az elvek - amelyeket Kádár János és Joszip Broz Tito találkozóin dolgoztak ki és erősítettek meg - megbízható alapul szolgálnak a magyar-jugoszláv együttműködés kölcsönösen előnyös, sokoldalú fejlődéséhez, a barátság és a bizalom erősítéséhez a két ország népei között. Megerősítették szilárd elhatározásukat, hogy ezeken a tartós alapokon folytatják a kapcsolatok erősítését Magyarország és Jugoszlávia között, és újabb erőfeszítéseket tesznek a kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködés fejlesztésére. Megelégedéssel állapították meg, hogy egyre gazdagodik a közvetlen együttműködés a Magyar Népköztársaság és Jugoszlávia szocialista köztársaságai, tartományai, valamint a két ország határ menti területei és testvérvárosai között. Hangsúlyozták a két ország lakosságának közvetlen kapcsolatainak fontosságát is. A felek kedvezően értékelték a gazdasági együttműködés eredményeit, a kiegyensúlyozott árucsere-forgalom növekedését. Elismerően szóltak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a két ország kormánya, a magyar-jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság és más gazdasági intézmények tettek ezért. Rámutattak arra, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a gazdasági együttműködés új és fejlettebb formáinak, a termelési kooperáció újabb lehetőségeinek feltárásáért, az országaik szomszédságából fakadó előnyök jobb kihasználásáért, a határ menti gazdasági együttműködés és árucsere fejlesztéséért. A két fél egyetértett abban, hogy a magyar-jugoszláv kulturális, tudományos, oktatási együttműködés eredményesen fejlődik, és jól szolgálja a két ország népeinek közös érdekeit. Készségüket fejezték ki, hogy e területeken előmozdítják és bővítik az együtt125
