Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és több oldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1983. március-június)
ponti Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A találkozók szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le. A külügyminiszterek a tárgyalások során tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását, és véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság kapcsolatai a marxizmus-leninizmus, a proletár internacionalizmus, a testvéri együttműködés szellemében dinamikusan és eredményesen fejlődnek politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren egyaránt. Egyetértettek a kétoldalú kapcsolatok további elmélyítését célzó aktuális feladatokban, amelyek megvalósítása szilárd és reális alapot biztosít az együttműködés sokoldalú továbbfejlesztéséhez. A két külügyminiszter kifejezte meggyőződését, hogy a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság kapcsolatainak bővítése, együttműködésének elmélyítése, népeik barátságának további erősítése megfelel a két ország érdekeinek, s hozzájárul a szocialista országok egységének erősítéséhez. A magyar fél üdvözölte a kubai nép eltökéltségét, hogy kivédi és visszaveri a szélsőséges amerikai körök minden fenyegetését, és örömét fejezte ki a szocialista társadalom építésében elért kubai sikerek felett. A kubai fél nagyra értékelte a magyar népnek a szocializmus építésében elért vívmányait. A külügyminiszterek követelték a Kuba elleni amerikai blokád teljes, azonnali és feltétel nélküli megszüntetését, és a Kubai Köztársaság területén levő guantanamói amerikai katonai támaszpont felszámolását. A két miniszter egyetértett abban, hogy a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé prágai politikai nyilatkozata nagy jelentőségű. A tárgyaló felek hangsúlyozták, hogy meg kell állítani a nemzetközi helyzet további romlását, meg kell őrizni a nemzetközi enyhülés eredményeit. Értékelésük szerint a nemzetközi feszültség növekedésének fő oka a katonai erőfölény megszerzésére irányuló imperialista törekvésekben rej lik. Megállapították, hogy a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája, és mindent meg kell tenni a fegyverkezési verseny megfékezésére. Ennek érdekében elengedhetetlennek tartják, hogy előrehaladás történjen a genfi, a bécsi és a madridi tárgyalásokon. Nagy jelentőségű az a legutóbbi szovjet javaslat, amely a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak Közép-Európában állomásozó csapatai létszámának kölcsönös csökkentését irányozza elő. A két külügyminiszter kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a világ különböző részein tovább tartanak a békét fenyegető feszültségek. Hangsúlyozták, hogy a válsággócokat tárgyalások útján, az ENSZ alapokmánya elveinek és az érintett felek érdekeinek megfelelően kell felszámolni. A la tin-amerikai és a karib-térségi helyzet értékelésekor a miniszterek egyetértettek abban, hogy Közép-Amerika számára a fő veszélyt az imperializmus részéről megnyilvánuló, a térség népi forradalmai ellen irányuló állandó fenyegetés és nyomás jelenti. Ezek a forradalmak a nemzetközi közvélemény szolidaritását élvezik. Elit élik a szélsőséges imperialista erők által a nicaraguai nép szabadsága, gazdasági és társadalmi fejlődése ellen intézett agressziót és fenyegetést. H atározott támogatásukról biztosították Grenada népét abban a harcában, amelyet a forradalmi vívmányainak megsemmisítésére törő külső erőkkel szemben folytat. Támogatják Salvador népének hősi harcát, és visszautasították azokat a manővereket, amelyek a salvadori nép, valamint Közép-Amerika más népei megfélemlítésére irányulnak . Kiálltak a válság valamennyi érintett fél - a demokratikus forradalmi frontot és a Farab undo Marti Felszabadítási Frontot is beleértve - részvételével történő tárgyalásos 123
