Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - SZEMLE - Benda László: Gondolatok az afgán fejlődés sajátosságairól
gébé a jelenlegi körülmények közepette nem is igen juthat párttag, forradalmi agitátor. Afganisztán esetében tehát olyan ország radikális átalakításáról van szó, ahol kevéssé haladt előre a társadalmi és osztálydifferenciálódás, s ahol a megannyi szállal egymáshoz kötődő, különböző funkciójú arisztokrácia hatalomból való kiszorítása után változatlanul fontos szerepet játszanak a nem proletár, a többi között a kispolgári rétegek. Az afgán haladó erők helyzetét bonyolítja, hogy olyan társadalmi közegben indultak el a szocialista távlatok felé, amelyek szociális adottságai mindmáig bizonyos feudális agrárjegyek örökségét viselik magukon, s változatlanul szembe kell nézniök a mérhetetlen politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális elmaradottsággal. Olyan munkásosztály követeléseit kell a zászlajukra írni, amely voltaképpen csak most van születőben, ugyanakkor a fejlődés jelenlegi szakaszában a nemzeti egység jegyében más osztályok (különösképpen a meghatározó súlyú parasztság) és rétegek érdekeinek szolgálatát is figyelemmel kell kísérnie. Az ANDP és a hadsereg Az afganisztáni forradalmi folyamatra - az ország földrajzi fekvése miatt is - a legközvetlenebbül gyakorol hatást a nemzetközi osztályharc élezettsége. A Szovjetunió déli határainak biztonsága és az afgán forradalom vívmányainak védelme között szoros kapcsolat áll fenn. (Az 1979 decemberétől kibontakozó szovjet kötelezettségvállalás moszkvai elemzései feltétlenül igazolták ezt a tételt.) A szocializmus javára módosult nemzetközi erőviszonyok ugyanis lehetővé tették, hogy a szocialista közösség s közvetlenül a Szovjetunió a forradalom győzelme után sokoldalú segítséget nyújtson az ANDP vezetése köré tömörülő erőknek. A pártnak és káderei törzskarának helyzetét sajátosan befolyásolta a hagyományos szovjet-afgán kapcsolatrendszernek az ország életében játszott szerepe. Ez nemcsak a két ország kereskedelmi kapcsolataiban, a gazdasági segítségnyújtásban és a szovjet tanácsadók afganisztáni jelenlétében mutatkozott meg, hanem az afgán fegyveres erők ellátásában és kiképzésében is. Mindez alapvetőnek bizonyult a forradalmi folyamat kibontakozásában. Az ANDP-nek a hadsereggel kialakított stratégiai fontosságú kapcsolata olyan tudatos, tervszerű tevékenység volt, amelynek a harmadik világ forradalmi folyamatainak kibontakoztatása szempontjából határozott elvi jelentősége van. A szocialista orientációjú fejlődő országok jelentős részében ugyanis (lásd a volt portugál gyarmatok vagy Etiópia példáját) a gyarmatosításellenes vagy antiimpe- rialista, antifeudális nemzeti fölszabadító mozgalmak egy hosszú átalakulási folyamat során érlelik ki magukból a marxista-leninista célokért küzdő élcsapatpártokat (lásd az angolai MPLA-Munkapárt, a mozambiki FRELIMO vagy a még alakulófélben levő etiópiai COPWE példáját stb.). Ezzel szemben az Afganisztá89
