Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 4. szám - SZEMLE - Benda László: Gondolatok az afgán fejlődés sajátosságairól

termelőszféra legnagyobb létesítményeinek fölépítésében a magánszektor semmilyen részt nem vállalt.18 A gyári nagyiparban valamivel kisebb az állami szektor részesedése (mintegy 69 százalékos), ám a dolgok lényegéből fakadóan ez képezi az állami szektor alapját, hiszen a bruttó termelési érték több mint felét itt hozzák létre. Állami kézben van a nehézipar és az energetikai ágazat csaknem valamennyi nagy létesítménye.

y4^ állami szektor részesedése néhány ipari ágazatban19 (százalék)

Földgáz-, olaj-, szénkitermelés, nyomdaipar 100

Áramtermelés 97,6

Fafeldolgozó ipar 78,3

Vegyipar 71,6

Könnyűipar 23,1

Élelmiszeripar 26,1

Gépipar és fémfeldolgozás 17,2

Építőanyag-ipar 16,7

Afganisztán bankélete a II. világháború után indult fejlődésnek, mégpedig kizárólag állami bankok és hitelintézmények alapításával. Az ország első bankját, a Nemzeti Bankot (Bank-e Milli Afghan) 1932-ben hozták létre, s a 70-es évek közepéig ez volt az egyetlen magánbank, ám 1975-ben ezt is államosították. így a forradalom idejére valamennyi bank állami irányítás alatt állt.

A kabuli kormányzatok hagyományosan aktív részt vállaltak a külkereskedelmi műveletek lebonyolításában is. Központilag intézkedtek a különböző objektumok építéséhez szükséges gépek, berendezések és anyagok importjáról. Állami szervezet exportálja a földgázt, a gyapotot, a bari tot, a cementet, a citrusféléket stb., és hosszú évek óta állami monopólium az olyan áruk importja, mint a benzin, a dieselolaj és más olajtermékek, a cukor és cukortermékek, a cigaretta és a dohányáru, a gépkocsi stb. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a „hadüzenet nélküli háború” körülményei között is folyamatos piaci ellátásban a hagyományosan élénk csempészforgalomnak is fontos szerep jut. A hatóságok a lakossági szükségletek folyamatos kielégítésére irányuló józan megfontolásból ezzel kapcsolatban mértéktartó álláspontot foglalnak el. Mindenekelőtt konszolidálni kell a nagykereskedelem pozícióit s a szabotázsakciókat megsínylő szállítási hálózatot.

Az 1978. áprilisi afganisztáni forradalom tehát feudális jegyeket hordozó mezőgazdaságot és a fejlődésének kezdeti fázisában levő, túlnyomórészt államosított ipart örökölt. Az afgán munkásosztály értelemszerűen meglehetősen gyenge volt. A csekély mértékben előrehaladt osztálydifferenciálódás miatt,,. . . a szocializmus majdani építéséhez szükséges objektív és szubjektív feltételek előkészítése itt olyan viszonyok között megy végbe, amikor nincs proletárhata85