Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - Ágh Attila: A nyolcvanas évtized "globális kihívásai" és a nemzetközi viszonyok elmélete
1 Tanulmányunkban nem törekszünk a hazai és a szocialista szakirodalom ismertetésére és átfogó bírálatára, már csak azért sem, mert ezt több munka részlegesen már elvégezte. Ezért az alapkérdésekre koncentrálva csak az egyes fontosabb írásokat idézzük, s csak annyit bocsátunk előre, hogy legutóbb a hazai szakirodalomban Izikné Hedri Gabriella tett kísérletet a nemzetközi viszonyok két alapvető aspektusának összegezésére a Külgazdaság és külpolitika (Kossuth Könyvkiadó, 1982.) c. könyvében. 2 A hazai szakirodalomban Kulcsár Péter két tanulmányában is behatóan ismertette a nemzetközi viszonyok polgári elméletének kialakulását és fejlődését, valamint a marxista elmélet megkésését (Nyugati külpolitikaelméletek a második világháború után. Külpolitika, 1973. 3. sz. és A nemzetközi kapcsolatok és a politikatudomány. Világosság, 1982. 3. sz.) A Processz formirovanyija i oszuscsesztv- lenyija vnesnyej politiki kapitalisztyicseszkih goszudarsztv c. kötet (szerk. V. I. Gantman, Nauka, Moszkva, 1981.) részletesen bemutatja a nemzetközi viszonyok elméletének hatását a nyugati külpolitika formálására, illetve az egyes elemzők részvételét magának a külpolitikának a kialakításában, különösen a mű negyedik fejezetében, amely a döntéshozatali mechanizmus leírására koncentrál. 3 A világpolitika elmélete és a politikatudomány. Külpolitika, 1982. 1. sz. 4 Egy új kategóriarendszer igényét jól mutatja Palánkai Tibor Űj nemzetközi rendszer körvonalai c. írása (Külpolitika, 1982. 1. sz.) és a „konacionális viszonyok” fogalmának igen pozitív visszhangja (írások a Külpolitika 1982. évi 4. számában). 5 Vö. Marx—Engels Művei 46/T. kötet, 34-35. 1. 6 Valki László: A nemzetközi jog helye a felépítményben, avagy vannak-e nemzetközi termelési viszonyok? Jogtudományi Közlöny, 1982. február: Valki László: A nemzetközi jog sajátos társadalmi természete. Akadémiai Kiadó, 1981. 7 Nyilas József: A világgazdaság és fejlődésének főbb tendenciái (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1975. ). A szerző először leírja ezt a három szintet, majd jóval később bevezeti a nemzetközi termelési viszonyok fogalmát (amelyet azonban csak a szocialista és kapitalista típusok felől értelmez), így a két rész között feszültség van. 8 Perpectives on World Politics. Croom Helm, London, 1981. A kötet bevezetője szerint a világpolitikának a kezdeti „utópista” fázis után három felfogása van, egyrészt az „erő és biztonság” típusú izolált megközelítés — ezt neveznénk „külpolitikainak”, amelynek természetesen van részleges jogosultsága —, másrészt a hatvanas években létrejött „interdependencia és transznacionális viszonyok” szemlélete, s végül harmadikként a „dominancia és dependencia” típusú megközelítés a hetvenes évekből. 9 A Wallerstein és mások által kezdeményezett világrendszer típusú megközelítésre gondolunk itt - a 8. lábjegyzetben harmadik felfogásként említett dominancia és dependencia megközelítésre -, amely a strukturált és hierarchikus világrendszer létezéséből indul ki. I. Wallerstein szerkesztésében 1978 óta évenként megjelenik a Political Economy of World-System Annuals egy kötete, a legutóbbi kötetét 1982-ben Ascent and Decline in the World-System címen adták ki. 10 G. V. Plehanov: A monista történelemfelfogás fejlődésének kérdéséhez. Szikra, 1950. 178—179. 1. Plehanov tézisét helyeslőén idézi a Korunk világgazdasága. I. kötet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973. 65-66. 1. 11 Erről a kérdésről részletesebben lásd Ágh Attila: Újraolvasva Marxot (Kísérlet a marxi politikaelmélet rekonstrukciójára). Valóság, 1983. 5. sz. 12 Palánkai Tibor igen érdekes és színvonalas elemzésének is ellentmond formailag a „konacionális” struktúrák fogalma, mivel ez - a „con” képző használata révén - feltételezi az előtte-eleve meglevő nemzeti struktúrák összekapcsolódását. Igaz, a fenti korlátot már a „nemzetközi” (internacionális) terminus is magában hordja, ami jól mutatja a nemzetihez kötődő gondolkodásmódot, de a konacionális kifejezés csak felerősíti ezt a korlátozottságot. 13 Paul Streeten: The New International Economic Order: Development Strategy Options. Development and Peace, 1980. 2. sz. 5., 6., 16. 1. 14 Ua. 21., 25. 1. 15 M. Paszjnski: The Concept of New International Economic Order and the Socialist Countries. Development and Peace, 1980. 2. sz. 26—27. 1. 16 Ua. 27., 34., 39.I. 17 T. Hopkins — I. Wallerstein: A modern világrendszer fejlődésének módozatai. In Fejlődéstanulmányok I. kötet, Budapest, 1980.; J. Galtung: Az imperializmus strukturális elmélete. In Fejlődéstanulmányok. IV. kötet, Budapest, 1980., valamint a 9. jegyzetben említett sorozat számos tanulmánya, amelyből példának említhetnénk N. Bousquet: From Hegemony to Competition: Cycles of the Core?; A. Berge sen: Cycles of Formal Colonial Rule, In T. K. Hopkins - I. Waller stein (szerk.): Processes of the World-System. Sage Publications, London, 1980. 18 Vö. Perry Anderson: Lineages of the Absolutist State. New Left Books, London, 1973., de említhetnénk Wallerstein elméletét is, amely szerint a világrendszerben való „erős” pozíció teszi lehetővé a belsőleg „gyenge” államokat. 19 Vö. Dobozi István recenzióját B. Fritsch: Growth Limitation and Political Power (Cambridge, Mass, 1976. ) c. könyvéről (Development and Peace, 1980. 2. sz. 259. 1.). 18
