Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 3. szám - GAZDASÁG ÉS FEGYVERKEZÉS - Szentes Tamás: A világméretű fegyverkezés gazdasági következményei

hatásoknak a figyelmen kívül hagyásával, amelyek a globális militarizáció közvetlenül világszinten megnyilvánuló (nem katonai) következményeiből származnak. Ilyenek például:- a globális ökológiai egyensúly megbomlását, a levegő-, víz- és talajszennyeződést, a nem megújítható termelési erőforrások kimerülését stb., vagyis az emberiség és a természet közötti általános viszony romlását,- a világgazdasági egyensúlytalanság és válság fokozását a nemzetközi kereskedelemben, financiális és monetáris viszonyokban, a gazdasági diplomáciában stb. tapasztalható rendellenességeket és torzulásokat,- a centrum-periféria-viszonyok, aszimmetrikus függőségi kapcsolatok és nemzetközi kizsákmányolás tartós fennmaradását,- a különböző politikai rendszerek, a „Kelet” és a „Nyugat” közötti békés együttműködésben, továbbá a gazdasági integrációk ésszerű szerkezetének kialakulásában jelentkező akadályokat stb. előidéző, illetve fokozó hatások.

Jóllehet a fegyverkezés, illetve militarizáció gazdasági hatásai a „mikroegységek” (a nemzetgazdaságoknál kisebb egységek) szintjén és regionális szinten is megnyilvánulnak, elemzésünket csupán a) a nemzetgazdasági és b) a világgazdasági hatások vizsgálatára korlátozzuk, figyelembe véve persze ezek interferenciáját és közvetett érvényesüléseit is.

A militarizáció és a fegyverkezés nemzetgazdasági hatásai

A militarizáció és a fegyverkezés összes költségét és esetleges hasznát felmérni rendkívül nehéz, bármilyen országról legyen is szó. Többnyire hiányoznak a megfelelő adatok még a különféle közvetlen költségekre vonatkozóan is. A különféle közvetett s részben kívülről jövő, a politikai, kulturális, oktatási és más társadalmi szférákon keresztül érvényesülő hatások erősen inter- ferálódnak. A hatások iránya és intenzitása is különbözhet a gazdasági élet más-más területén és hosszabb vagy rövidebb időtartam szerint.

Mindenesetre indokoltnak látszik a militarizációnak, illetve a fegyverkezésnek legalább8 az alábbi négy fő nemzetgazdasági hatását megkülönböztetni:

a) a szóban forgó ország gazdasági növekedésére,

b) a nemzetgazdaság egyensúlyfeltételeire,

c) általában az illető ország társadalmi-gazdasági fejlődésének irányára és ütemére, valamint

d) a világgazdasági helyzetére gyakorolt hatását.

Ezek a hatások azonban nemcsak időben változhatnak (ami a rövid távú és a hosszú távú következmények megkülönböztetését indokolhatja), hanem magának a gazdaságnak a típusa és állapota szerint is, ami szükségessé teszi, hogy figyelembe vegyük a tőkés és a szocialista típusú gazdaságok közötti, valamint a világgazdaság centrumához és az annak perifériájához tartozó gazdaságok közötti lényeges eltéréseket vagy egyéb (a gazdaságok nagysága, fejlettségi színvonala stb. szerinti) különbségeket is.

Amennyiben a gazdasági növekedés fogalmát - helyesen - megkülönböztetjük a fejlődés fogalmától, és többnyire kvantitatív mutatókkal (mint például a bruttó hazai termék növekedési rátájával, az egy főre jutó jövedelem százalékos emelkedésével, a beruházási ráta alakulásával stb.) kifejezhető jelenségként értelmezzük, úgy a militarizáció növekedési hatására vonatkozó kérdés egyszerűen a következő: Van-e pozitív vagy negatív korreláció a katonai terhek alakulása és a gazdasági növekedés üteme között?

Az a néhány empirikus tanulmány, amely több ország növekedési teljesítményét és katonai költségvetésének alakulását, illetve a bruttó hazai termékhez viszonyított arányát hasonlította össze, meglehetősen különböző következtetésekre jutott9 - az alkalmazott statisztikai mutatóktól és a számításba vett tényleges körülményektől, időtartamoktól és a kormányzatok típusától függően. Amíg azonban a pozitív korrelációt (ha ilyen egyáltalán akadt) minden esetben egyéb tényezőkkel, körülményekkel vagy hatásokkal10 is meg lehetett magyarázni, a gazdasági növekedés és a katonai kiadások közötti negatív korreláció nemcsak igen meggyőzően tűnt ki valamennyi szélesebb látókörű tanulmányból és a kutatási eredmények összegezéséből, hanem logikusan is következik az egyébként gazdaságnövekedési célra rendelkezésre álló (természeti, emberi és tőke-) erőforrások katonai célú felhasználásának, elpocsékolásának tényéből.

Egy adott nemzetgazdaság tényleges katonai terhe persze jóval meghaladja azokat a „köz36