Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - SZEMLE - Temesi János: Bolgár testvérlapunk, a Mezsdunarodni Otnosenija
Görögország és az arab országok gazdasági együttműködéséről a tanulmány megállapítja, hogy a hetvenes években a görög vezetés helyesen ismerte fel az ország közvetlen közelében kialakult, dinamikusan fejlődő új világgazdasági gócpont létéből adódó óriási lehetőségeket. A petrodollárok milliárdjai az arab országokba vonzották a görög áruk tömegét is, az ambiciózus fejlesztési tervek pedig lehetővé tették a görög részvételt a különböző infrastrukturális létesítmények építésében. Ezt a tendenciát felerősítette a Nyugatnak az a stratégiai törekvése, hogy Görögországot az arab államok szemében egyfajta gazdasági modellé tegye, s ezzel is igyekezzen rábírni őket a fejlődés tőkés útjának választására. A Közös Piac ezenkívül összekötő szerepet is szán Görögországnak az arab és általában a közel- keleti országokkal kiépített gazdasági kapcsolatainak továbbfejlesztésében. A tanulmány megállapítja, hogy az arab országok felé végrehajtott görög nyitás kétségtelenül ért el bizonyos eredményeket, de ennek a fejlődésnek politikai korlátái vannak: Görögország támogatásáról biztosította a Camp David-i megállapodásokat, s ezzel eltávolodott az arab országok álláspontjától. Görögország és az európai szocialista országok gazdasági kapcsolatairól a tanulmány megállapítja, hogy azok a hetvenes években sikeresen fejlődtek, s ugyanolyan arányban bővültek, mint az egész görög külkereskedelem. Ezzel együtt Görögország csatlakozása — immár teljes jogú tagként - a Közös Piachoz korlátokat állít e fejlődés elé, a többi között azzal, hogy a Közös Piac egységes vámtarifájának alkalmazása mesterségesen csökkentette a szocialista országok ipari termékeinek versenyképességét a görög piacon. A tanulmány végezetül röviden ismerteti az 1981 végén hatalomra került szocialista párti Papandreu-kormány politikájának fő vonásait. Kiemeli, hogy a Papandreu által körvonalazott politikai program következetes megvalósítása esetén kedvezőbb lehetőségek teremtődnek mind az arab, mind az európai szocialista országokkal kialakított gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Részben érinti a balkáni tematikát Baruh Grinbergnek a folyóirat 1. számában megjelent tanulmánya az atomfegyvermentes övezetekről, mivel a cikk foglalkozik azzal a bolgár javaslattal is, hogy a Balkán félszigetet változtassák atomfegyvermentes övezetté. Grinberg hangsúlyozza, hogy nem szabad lebecsülni azokat a nehézségeket, amelyek e javaslat elfogadásának útjában tornyosulnak. A balkáni államok között is vannak viták. Ezzel együtt azonban több körülmény kedvező feltételeket teremt a bolgár indítvány megvalósításához. Ezek közül különösen fontos az, hogy egyik balkáni állam sem rendelkezik atomfegyverrel, s egy kivételével valamennyien tagjai az atomsorompó-egyezménynek. A balkáni államok között közös erőfeszítések révén sikerült kialakítani a jószomszédi viszony és az együttműködés kapcsolatrendszerét, s ez biztos alapot jelenthet komolyabb feladatok, köztük az atomfegyvermentes övezet megvalósításához is. Mint arról már a bevezetőben is szó esett, a Me^sdmarodni Otnosenija rendszeresen feldolgozza a világpolitika központi kérdéseit is. A folyóirat 1982. évi számaiban egyaránt találhatunk elemzéseket és dokumentumokat a kelet-nyuga136
