Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - SZEMLE - Földvári Gábor: Az ENSZ Közgyűlésének 1982. évi, 37. ülésszaka
emelkedésének megakadályozását. Kollektív fellépésüket a fejlődő országoknak szóló figyelmeztetésnek is szánták, amelyek kellő vizsgálat és önfegyelem nélkül szavazzák meg a költségvetés emelkedésével járó újabb akciókat.6 A közös fellépésen túlmenően az Egyesült Államok az ülésszak ideje alatt erőteljes akcióba kezdett a költségemelkedéssel járó programok és határozatok ellen, vállalva az esetenkénti teljes elszigetelődést is. Álláspontjának hitelét viszont csökkentette, hogy megszavazott olyan pótlólagos kiadással is járó javaslatokat, amelyek politikai céljaival egybeestek, amelyek éle a szocialista és a haladó országok, valamint a felszabadító mozgalmak ellen irányult. Magyar szempontból különösen fontos eseményként tarthatjuk számon, hogy az 1983 — 1985-re szóló periódusra, gondosan összeállított és színvonalasan képviselt gazdasági indokok alapján sikerült tagdíjunkat jelentősen mérsékelni (0,3 3-ról 0,23 százalékra), ami mintegy évi 700 ezer dollár megtakarítást jelent a magyar népgazdaságnak. Az ENSZ-tagdíjunk mérséklésének hatása lesz az ENSZ szakosított szerveinek fizetendő tagdíjaink csökkenésére is. Magyar részvétel az ülésszakon A Magyar Népköztársaság 1982. évi külpolitikai tevékenységéről szóló cikkében Púja Frigyes külügyminiszter a többi között megállapítja: „Külpolitikai aktivitásunk mind jelentősebb területe a nemzetközi szervezetekben és a nemzetközi értekezleteken folyó munka. Számos nemzetközi szervezetben töltenek be vezető tisztségeket hazánk képviselői, és mind gyakrabban kerül sor tekintélyes nemzetközi értekezletekre Magyarországon. Az, hogy az ENSZ-Közgyűlés 37. ülésszakának elnöki tisztét a Magyar Népköztársaság képviselője látja el, hazánk általános politikai elismerésén túlmenően hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez is egyes országokkal.”7 Magyar szempontból a 37. ülésszak legfontosabb eseménye kétségkívül az volt, hogy a Közgyűlés Hollai Imre külügyminiszter-helyettest egy évre elnökévé választotta. Ilyen lehetőség több emberöltőn át csak egyszer adódik egy ENSZ- tagállam számára. A megtisztelő, de egyben nehéz, a mai világhelyzetben politikailag is rendkívül bonyolult feladat színvonalas ellátásával külügyminiszter-helyettesünk további elismerést szerzett hazánknak és a magyar diplomáciának. Megválasztása és munkája nyomán a világ legtávolabbi részében is ráirányult országunkra a figyelem, amit számos cikk, tudósítás, interjú bizonyít. Az elnökség a kétoldalú kapcsolatok ápolásában és a multilaterális diplomáciában is pótlólagos lehetőségeket kínál. A 37. ülésszakon delegációnk a szokásos magasfokú aktivitásai képviselte as Magyar Népköztársaság külpolitikai érdekeit, ezzel összhangban a szocialista országok közös álláspontját, és vett részt számos, a Közgyűlés által határozattá emelt javaslat kimunkálásában. Az aktivitás kiterjedt a közgyűlési munka egészére,
