Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - SZEMLE - Földvári Gábor: Az ENSZ Közgyűlésének 1982. évi, 37. ülésszaka
A kambodzsai helyzetről több alkalommal folyt vita a Közgyűlés plenáris fórumán. A felszólalók az ismert álláspontokat és érveket ismételték. Az elfogadott határozat is azonos elveket tartalmaz, mint az előző éviek. A mandátumvizsgáló bizottság javaslata alapján a Közgyűlés ez alkalommal is a megdöntött Pol Pot- rezsim mandátumát fogadta el. A helyzet nem kedvezett annak, hogy a három indokínai szocialista ország javaslatára napirendre tűzött, „A béke, stabilitás és az együttműködés Délkelet-Ázsiában” című témában határozatot lehessen elfogadtatni, amely reális alapot jelenthetne a térség problémáinak átfogó rendezéséhez. Az ASEAN-országok egyelőre nem fogadják pozitívan Vietnam erőfeszítéseit, hogy a helyzet rendezésére közös platformot dolgozzanak ki. Kétségtelenül új fejlemény, s a vitára és a határozatok mellett szavazók számának alakulására hatással volt a Norodon Szihanuk nevével szalonképesebbé tett koalíciós kormány mgalakulása. Sok el nem kötelezett országban él az az illúzió, hogy a koalíciós kormány megalakulása növeli a kibontakozás esélyeit. Szihanuk hosszú New York-i tartózkodása idején nagyfokú diplomáciai aktivitást tanúsítva igyekezett biztosítani, hogy a Kambodzsai Népköztársaság nemzetközi elismerése további késedelmet szenvedjen. Viszonylagos sikeréhez hozzájárult, hogy bár az országban bizonyos javulás tapasztalható gazdasági téren, a katonai helyzetben nem következett be gyökeres fordulat, az új rendszernek még külső segítségre van szüksége a rendfenntartási feladatok ellátásához és főleg a kívülről szervezett, ismételt polpotista támadások visszaveréséhez. „Az afganisztáni helyzet és annak hatása a nemzetközi békére és biztonságra” című napirendi pont vitájára kétségtelenül befolyással volt az a tény, hogy az elmúlt év folyamán a diplomáciai erőfeszítések bizonyos előrehaladást hoztak a politikai megoldás irányában. 1982 júniusában az ENSZ főtitkárának személyes képviselőjén keresztül megbeszélés folyt az afgán és a pakisztáni külügyminiszter között, amely az ENSZ főtitkárának jelentése szerint konstruktívnak bizonyult, és lehetőséget adott az átfogó megoldást célzó elképzelések és az álláspontok részletesebb megismerésére. A vitában 56 küldött fejtette ki véleményét, többségükben tárgyszerű módon. A pakisztáni kezdeményezésű határozati javaslattal 45 ország vállalt társszerzőséget. Tartalmát tekintve a javaslat azonos az 1981. évivel. Felhív a külföldi csapatok azonnali kivonására, felkéri a főtitkárt, hogy tovább keresse a politikai megoldás lehetőségét. A határozat - amely mellett 114 ország szavazott - nem veszi figyelembe a felkelőknek nyújtott külföldi támogatást, azt a tényt, hogy a nagyarányú külföldi segítség teszi lehetővé a belső ellenállás folytatódását. Elhallgatja az afgán kormány kezdeményezéseit, és hallgat azokról a főtitkári jelentésben szereplő jelzésekről, amelyek bizonyos előrehaladásról számolnak be. Egyoldalúsága miatt nem szolgálja a rendezést.
