Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - SZEMLE - Földvári Gábor: Az ENSZ Közgyűlésének 1982. évi, 37. ülésszaka
uniónak az az egyoldalú kötelezettségvállalása, hogy semmilyen körülmények között nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Egyidejűleg szaporodnak a felhívások arra is, hogy azok az atomhatalmak, amelyek még nem tették meg, tegyenek hasonló vállalásokat. (Kína már korábban tett ilyen bejelentést.) Erősödött a nukleáris fegyverek befagyasztásának követelése is. (A befagyasztás egyaránt vonatkozna a fegyverek termelésére, fejlesztésére és telepítésére.) Ennek leghatásosabb eszközének mind a szocialista, mind az el nem kötelezett és a semleges országok is a nukleáris fegyverkísérletek azonnali és teljes betiltását tekintik. A Szovjetunió ez évben újabb két nukleáris témájú leszerelési javaslatot tett, amelyek igen kedvező fogadtatásban részesültek.2 Az egyik a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltásáról szól. Ebben a tárgykörben a Közgyűlés elé 3 határozati javaslat került. A Szovjetunió átfogó egyezmény kidolgozásának elősegítése céljából azt indítványozta, hogy a megállapodás létrejöttéig is fel kell függeszteni a nukleáris fegyverek kísérleti robbantását. Mexikó javaslata a nukleáris hatalmak különleges felelősségét hangsúlyozta, és szükségesnek tartotta, hogy a genfi Leszerelési Bizottság, a tárgyalások mielőbbi megkezdése végett, adjon pontos mandátumot egy kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkozó munkacsoportnak. Ausztrália általánosságban fogalmazta meg a fegyverkísérletek betiltásának feladatát, az ellenőrzésre helyezve a hangsúlyt. A három határozati javaslatot a Közgyűlés többségi szavazással fogadta el. Az Egyesült Államok és legfőbb szövetségesei számára egyetlen elképzelés sem volt elfogadható. Mindez mutatja, hogy a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos NATO-álláspontok változatlanok. Egyenlőségi jelet tesznek a nukleáris és a hagyományos leszerelés közé, nem mutatnak készséget arra, hogy lemondjanak nukleáris fegyverek fejlesztéséről, a nukleáris fegyverek újabb fajtáinak előállításáról. Nem adják fel az elrettentés politikáját és ennek egyik kulcselemét, az első csapás lehetőségét. A hadszíntéri nukleáris fegyverek rendszerbe állítása — tehát az atomküszöb leszállítása - tekintetében sincs változás. Az Egyesült Államok a neutronbomba előállításáról és alkalmazásának lehetőségéről továbbra sem mondott le. Franciaország és Kína ugyancsak fenntartja korábbi nézetét, miszerint mindaddig nem kapcsolódnak be a nukleáris leszerelés folyamatába, amíg a két vezető nukleáris világhatalom jelentős mértékben nem csökkentette fegyverzetét. A nukleáris fegyverek elterjedésének témáját több ok miatt is nagy aktivitással tárgyalta a Közgyűlés. A tagországok egy része - köztük a szocialista országok is - meggyőződéssel vallják, hogy az atomfegyverek birtoklásának kiszélesedése egyúttal a nukleáris háború veszélyét is közelebb hozná. Az afrikai országok a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság, az arab államok Izrael nukleáris ambícióit nézik bizalmatlanul, és igyekeznek elejét venni annak, hogy e két ország nukleáris fegyvereket állíthasson elő. A Közgyűlés ez évben sem értett egyet a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának azzal az ürügyével és módjával, ahogyan Izrael elpusztította 107
