Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 2. szám - SZEMLE - Balogh András: Az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete Új-Delhiben

let színhelyében sem. Gondot okozott a csádi képviselet kérdése is. Egyidejűleg két delegáció is Új-Delhibe érkezett, hivatalos státuszt követelve magának. Bár India és Pakisztán között bizonyos közeledés történt, indiai részről nagy visszatetszést váltott ki az, hogy a pakisztáni elnök ezen a fórumon is felvetette a kasmíri rendezés szükségességét, amit indiai részről a simlai egyezmény megsértésének tekintettek Ezek a viták azonban nem tudták alapvetően megzavarni a konferencia menetét.

Állásfoglalások a közös feladatokról

A legfontosabb, meghatározó jellegű felszólalások az állam- és kormányfői értekezleten a mozgalom közös elveire és feladataira összpontosítottak.

Indira Gandhi nagyhatású megnyitó beszéde a „hatalmi tömböktől és csoportoktól” való távolmaradás mellett az el nem kötelezettség legértékesebb alapelvei közé az antikolonializmust, a háborús veszély elhárítását, valamint a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatok demokratizálásáért folytatott harcot jelölte meg. A miniszterelnök-asszony erősen hangsúlyozta a fejlődés, a függetlenség, a leszerelés és a béke közötti szoros kapcsolatot. A válsággócok kérdésében határozottan a szocialista országokéhoz hasonló álláspontot foglalt el. (Palesztina, Namíbia, Dél-afrikai Köztársaság, Indiai-óceán.)

Fidel Castro adatokkal, tényekkel gazdagon dokumentált beszéde ugyancsak hozzájárult az értekezlet antiimperialista légkörének kialakulásához. A kubai elnök beszéde részletesen kitért a világgazdaságnak a fejlődő országokat érintő legfontosabb kérdéseire, és megoldásként a jelenlegi nemzetközi gazdasági és pénzügyi rendszer teljes átalakítását jelölte meg. Méltatta azt a segítséget, amit a Szovjetunió és a szocialista országok a függetlenségükért küzdő, illetve azt megszilárdítani akaró népeknek nyújtanak.

Petar Sztambolics jugoszláv elnök mindenekelőtt a katonai tömböktől független és a katonai szövetségek agresszív törekvéseivel szemben álló erőként definiálta az el nem kötelezettek mozgalmát. A fegyverkezési verseny fokozódása és a gazdasági nehézségek növekedése még inkább igényli - véleménye szerint - a nagyhatalmak beavatkozásától mentes mozgalom egységének erősítését. Beszédében kitért a kambodzsai és az afgán kérdésre, mindkét esetben az idegen csapatok kivonását követelve.

Pham Van Dong vietnami miniszterelnök a fejlődő országokat összekötő kapocsként a büszkén vállalható kulturális örökséget, a hosszú gyarmati uralom időszakát, a jelenlegi szegénységet és a közös harc szükségességét jelölte meg. Külön kitért a szocialista országokkal és a haladó nemzetközi szervezetekkel való együttműködés szükségességére. Utalva a legutóbbi indokínai csúcsértekezletre - bejelentette, készek a vietnami önkénteseket teljesen kivonni Kambodzsából, ha a külföldi beavatkozás veszélye megszűnik. Reményét fejezte ki, hogy a béke, a

91