Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 2. szám - Notai András: Konfliktusok, konkurrencia és kooperációs lehetőségek az EK-Japán kapcsolatokban

1 Köszönetét mondok Hernádi Andrásnak, az MTA Világgazdasági Kutató Intézete tudományos munkatársának a tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeiért és javaslataiért. A cikkben foglaltak természetesen a szerző véleményét tükrözik.

2 Klaus W. Grewlich: EC - US - Japan: Industrial Innovation and Foreign Trade in the 8o’s. Intereconomics, 1981. 6. sz.

Japan’s Trade with the EEC: Accomodate or retaliate: which way for the Commission? European Trends, 1981. május. 67. sz.

3 United Nations. Yearbook of International Trade Statistics. 2. kötet. 1980. New York, 1981.

4 A nagy eltérés nem a feldolgozóipari beruházások hányadának különbségéből adódik. 1975-ben ugyanis az EK összes beruházásainak mindössze 18, Japánnak 19, 1979-ben 15, illetve 16 százaléka jutott a feldolgozóiparra. (Kommission der Europäischen Gemeinschaften: Die Europäische Gemeinschaft und Japan. Europa Information. Auswärtige Beziehungen 47/81; 1981. június.)

5 Japán statisztikák a bedolgozók széles körét nem vonják be a számbavételbe. Ezek figyelem- bevételével a japán munkanélküliségi ráta legalább 4 százalékponttal magasabb lenne.

6 1978 és 1980 között a japán cserearányok 32 százalékkal romlottak, míg az NSZK-é csak 12, Olaszországé 8, Franciaországé 7 százalékkal. (United Nations. Yearbook of International Trade Statistics. 1980. New York, 1981.)

7 Japán és az NSZK összehasonlítása külön tanulmányt igényelne, különös tekintettel arra, hogy japán szakemberek attól tartanak, hogy az NSZK meggyengült pozíciója teret engedhet az ÉK gyengébb országai által mindig is követelt protekcionizmusnak. Ennek pedig a japán gazdaságra nézve — ismerve Jaz ország alapvető exporttörekvéseit és -kényszereit - súlyos következményei lehetnének. (Vö. Tension Rises in Japan-Europe Trade. The Oriental Economist, 1981. április. 846. sz.)

8 Ennek ellenére az EK-tagországok számos esetben folyamodtak mennyiségi és nem vámjellegű korlátozásokhoz, mint ahogy a japán piac sem volt a klasszikus értelemben hozzáférhető a nyugat-európai exportőrök számára.

9 Wolfram Wallraf: Ökonomische und politische Aspekte der Handelsauseinandersetzungen zwischen Japan und den EG. IPW-Berichte, 1981. 10. sz.

10 Shin’ichi Hakoshima: Japan-EC Economic Disputes. Japan Quarterly, 1979. október-december.

11 1977-ben Jenkins, egy évvel később Haferkamp járt Tokióban. (Az utóbbi most már évenként vendégeskedik Japánban.) Ugyanakkor Fukuda, Ito, majd R. Tanaka Brüsszelben tett látogatást az elmúlt néhány évben.

12 Japán világkereskedelmi részesedése ennek ellenére még ma sem áll arányban világgazdasági jelentőségével. Különösen igaz ez, ha az EK világgazdasági fontosságával és az ehhez tartozó világkereskedelmi súlyával hasonlítjuk össze.

13 Az egyes EK-országok vizsgálata is megerősíti az átlag alapján felvázolt képet. Az NSZK importfedezeti hányadosa 1970 és 1980 között 96-ról 41 százalékra, Angliáé 110-ről 33-ra, Franciaországé 81-ről 39-re, Belgiumé 73-ról 25-re, Hollandiáé pedig 60-ról 23-ra csökkent. Egyébként valamennyi tagország teljes kereskedelmében a japán részesedés az exportban 0,8 és 2,3, az importban 1,1 és 2,7 százalék között váltakozik. (Helmut Laumer: Wachsendes Ungleichgewicht im Japanhandel der EG. IFO-Schnelldienst, 1981. április 18. 11. sz.)

14 Japán autókkal, magnókkal, sztereókészülékekkel, képmagnókkal, szerszámgépekkel, számológépekkel és kvarcórákkal a közös piaci exportban whisky, csokoládé, bor, kézitáska, divatos ruhák - tehát egyfajta luxusfogyasztásra alkalmas termékek - állnak szemben. Egyedül a vegyipar és a gyógyszeripar tartja még úgy-ahogy versenyképességét a japán piacon. Megjegyzendő, hogy a láthatatlan tételek mérlege - kb. 1 Mrd dolláros nagyságrendben - az EK számára pozitív.

15 Részletesen foglalkozik ezzel a kérdéssel „A tudományos-műszaki haladás és a nemzetközi erőviszonyok alakulása" című tanulmányában Szántó Boris',?, a Külpolitika 1983. évi 1. számában. (A szerk.)

16 96 tételre (így szerszámgépekre, háztartási gépekre, motorkerékpárra stb.) Japán minden vámot eltöröl 1983 áprilisától, további 119 áru tétel esetében pedig átlagosan 3 százalékra mérsékli a vámot - vagyis már 1983-ban megvalósítja azt, amit a GATT tokiói körtárgyalása 1987-re írt elő. Részletesen lásd Süddeutsche Zeitung, 1982. május 28.

17 Japan’s Trade with the EEC: Accomodate or retaliate: which way for the Commission? European Trends, 1981. május. 67. sz.

18 Terjedelmi okokból a tőkekapcsolatokat nem tárgyaljuk, fő adatait azonban közöljük. 1975- ben 2, 1979-1980-ban 3,1 milliárd dollárnyi japán működőtőke tevékenykedett az EK-ban, ami a teljes japán külföldi tőkeállománynak mintegy 10 százaléka. Ezen belül mintegy 800 millió dollár Londonon keresztül Abu Dhabiba ment, de a statisztikákban mint „Nyugat-Európában beruházott tőke” szerepel. Ezzel szemben az EK-országok Japánban

83