Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - Notai András: Konfliktusok, konkurrencia és kooperációs lehetőségek az EK-Japán kapcsolatokban
gépgyártás, autóipar), segítve ezzel a súlyos munkanélküliség elleni általános küzdelmet. Az EK hangsúlyozza a harmadik országokban való közös termelés és értékesítés, valamint közös kutatási-fejlesztési programok beindítását, mint lehetséges együttműködési terület fontosságát. Ettől várja az EK, hogy Nyugat-Európa előnyösebb pozíciója mellett lehet megvalósítani olyan fejlesztéseket, amelyek európai ötletre a (szabadalomra), ugyanakkor a japán vállalkozó szellemre épülnek. Ez utóbbi vonatkozásban Japán is kinyilvánította érdekeltségét, mindenekelőtt azokon a területeken, ahol Nyugat-Európa - legalábbis egyelőre — előnyösebb helyzetben van (repülőgépipar, atomenergia-kutatás, széngázosítás, tengeri bányászat stb.). Ennek egyik első konkrét példája a Deutsche Kraftwerk-Union és három japán vállalat között megindult együttműködés a nukleáris iparban. Mindkét fél felismerte, milyen jelentősége van egymás jobb megismerésének. A még ma is széles körben tapasztalható és kölcsönös bizalmatlanság leépítésére, az ún. kommunikációs rés szűkítésére szolgálnak a különféle ipari-kereskedelmi küldöttségek kölcsönös látogatásai, a japán kereskedelmi misszió felállítása Brüsszelben (1979), nyugat-európai újságírók évenként ismétlődő, rendszeres meghívása Japánba vagy a japán kormányküldöttségek importbeszerzési kőrútjai Nyugat-Európában. Az EK 1979-ben ugyancsak átfogó programot fogadott el, amely előirányozza japán ösztöndíjak nyújtását, a japán piacot megismertető szemináriumok rendezését és kereskedelmi küldöttségek látogatását a távol-keleti országba. A nyolcvanas években az EK-Japán kapcsolatok egyik újszerű vonásává válik, hogy fokozódnak a politikai együttműködés elemei. Ezt már a gazdasági problémák nagyságrendje, a japán export szerkezetéből és intenzitásából adódó nem gazdasági követelmények is indokolják. További fontos befolyásoló tényezők lehetnek olyan meggondolások, mint a fejlett tőkés világ három erőközpontja közötti kapcsolatok jellegében nyilvánvaló differenciák mérséklése (amíg az Egyesült Államok és az EK, illetve az Egyesült Államok és Japán között szoros politikai és katonai együttműködés egészíti ki, esetenként számottevő mértékben befolyásolja a gazdasági kapcsolatokat, addig az EK és Japán között e szálak egyelőre hiányoznak), vagy az alapvető világgazdasági és bizonyos világpolitikai kérdésekben szükségessé váló koordináció. Hangsúlyozni kell mindazonáltal, hogy a nyugat-európai-japán viszonyban az évtized végéig nem várható a politikai együttműködés elsődlegessége, de a gazdaságit megközelítő szerepe, funkciója sem. (Ennek ellenére nem kizárt, hogy egyes - döntően gazdasági - kérdésekben Japán és az EK az Egyesült Államokkal szemben alakítson ki egységes álláspontot.) A világgazdasági és világpolitikai hatásokra érlelődő együttműködés már túllép a bilaterális kereteken, és akár közvetlenül, akár hatásaiban - tehát közvetetten - más országokat, országcsoportokat is érint. A kölcsönös függőség felismerése oda vezetett, hogy ma már hivatalos japán körök is elismerik a nyugat-euró80
