Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 2. szám - Notai András: Konfliktusok, konkurrencia és kooperációs lehetőségek az EK-Japán kapcsolatokban

A nemzetközi kereskedelemben kifejeződő relatív versenypozíció-változásokat négy oldalról illusztráljuk:

1. a két gazdasági „nagyhatalom” világexportbeli részesedésének módosulásait a legfontosabb árucsoportok tagolásában,

2. a legjelentősebb importpiacokon elfoglalt helyzetüket,

3. a műszakilag élenjáró, illetve lemaradó termékcsoportok világkereskedelmében játszott szerepüket,

4. végül a gyorsan iparosodó országokkal kialakított ipari munkamegosztás mértékét tekintve mutatjuk be a rendelkezésre álló legfrisebb statisztikai adatok fényében.

A 4. tábládat a hetvenes évek egészét tekinti át: egyértelműen igazolja, hogy az EK folyamatosan javította világexportbeli részesedését az agrártermékek, de az ipari nyersanyagok, továbbá a vegyipari cikkek és a feldolgozott iparcikkek körében is. Az energiahordozóktól eltekintve, egyetlen területen figyelhető meg csökkenés: a gépek és berendezések árucsoportjában. Vagyis az integráció ott növelte piaci jelenlétét, ahol - legalábbis termelési szerkezete, ipari hagyományai alapján - komparatív előnyei nincsenek vagy egyre csökkennek. így a vegyipari exportban vagy a feldolgozott iparcikkek körében tapasztalt részesedésnövekedés nem feltétlenül pozitív fejlemény egy olyan csoportosulásban, amely nagyrészt importált nyersanyagokra szorul, és amelynek versenyelőnyei a munka- és anyagigényes termékek esetében egyre kevésbé nyilvánvalók.

japán - jóval szerényebb világexportbeli részesedés mellett - egyrészt erő4. tábládat

Az EK és Japán részesedése a világexportban (százalék)

Árucsoport

1970

1973

1976

J979

Mezőgazdasági cikk (SITC 0+1)

EK

27,6

30,2

29,9

33,5

Japán

1,6

1,1

0,8

o,7

Nyersanyagok (SITC 2+4)

EK

14.2

15,1

15,5

16,6

Japán

1,1

1,2

1,2

1,1

Energiahordozók (SITC 3)

EK

14,6

13,6

9,°

n,7

Japán

0,2

0,1

0,1

0,1

Vegyi cikkek (SITC j)

EK

5M

55,3

54,3

55,2

Japán

5.6

5,3

5,4

4,8

Gépek, berendezések (SITC 7)

EK

44,9

44,8

43,o

44,2

Japán

8,7

11,1

13,0

12,5

Feldolgozott iparcikkek (SITC 6 + 8)

EK

42,6

44,6

42,2

44,o

Japán

10,0

9>i

10,4

9,!

Forrás: United Nations. Yearbook of International Trade Statistics, 1980.

71