Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 2. szám - Notai András: Konfliktusok, konkurrencia és kooperációs lehetőségek az EK-Japán kapcsolatokban

Az EK és Japán egymás közti kereskedelme

2. tábládat

Megnevezés

1970

1973

1976

J979

1980

1981

Az EK exportja (M $)

1368

2837

3036

6 337

6 304

6 267

Az EK importja (M $)

1643

4181

7055

13 407

17 014

18 263

Egyenleg (M $)

—275

—1344

—4019

—7070--IO 710

—

11 996

Importfedezeti hányados

(%)

83,3

67,9

43,o

47,3

37,i

34,3

Részesedés (%) az EK összexportjában

1,2

1,3

0,9

1,1

1,0

1,0

az EK összimportjában

1.5

2,0

2,1

2,3

2,5

2,8

az EK mérlegszaldójában“

—

—

57,8

339,6

18,6

39,2

Japán összexportjában

9,6

n,9

10,8

12,3

13,2

12,4

Japán összimportjában

8,2

8,3

5,5

6,7

5,6

6,0

Japán mérlegszaldójában“

7,i

45,6

40,3

100,9

185,8

113,1

“ A japán viszonylatú EK-mérleghiány részesedése az EK teljes importtöbbletében, illetve az EK viszonylatú japán mérlegtöbblet részesedése Japán teljes exporttöbbletében. 1970-ben és 1973-ban az EK teljes kereskedelme aktívummal zárt, így itt a japán viszonylatú hiány hányadosa nem értelmezhető.

Forrás: Eurostat. EC-World Trade 1963-1979. OECD. Statistics of Foreign Trade különféle számai és United Nations. Yearbook of International Trade Statistics, 1980.

elért aktívumból adódik (sőt ennek egy része még más viszonylatú minimális deficitet is finanszíroz).13

Az egyensúlyhiány természetéhez közelebb visz a kétoldalú kereskedelem áruszerkezeti vizsgálata. A 3. tábládat adatai szerint (amely a Közös Piac által használt statisztikai bontásban közli a legfontosabb árucsoportokat) különböző fejlettségű országok közötti árucserére emlékeztet a kétoldalú kereskedelem áruszerkezete.14 Ezt a benyomást csak megerősítik a fő tételek mérlegadatai.

Különösen sokatmondó, hogy a gépek és berendezések részesedése az EK kivitelében visszaesett (a mezőgazdasági kivitelé viszont nőtt), míg a japánok EK-exportjában e tétel részesedése dinamikusan bővült.

A kétoldalú kereskedelem egyensúlyhiánya, valamint az áruszerkezeti jellegzetességek sajátos, a trilaterális gazdasági kapcsolatokban egyedülálló problémákat hoznak felszínre. Egyrészt az amerikai-japán kereskedelemre is jellemző ugyan a japánok nagy többlete a késztermékekből, de ezt a nyersanyagokban gazdag Egyesült Államok más tételekkel (ipari nyersanyagok, mezőgazdasági termékek) ellensúlyozni tudja. Emellett az amerikai gazdaság teljesítőképessége, műszaki felkészültsége mindig is elvette a probléma élét, nem is beszélve arról az igen fontos tényezőről, amelyet a két ország szoros politikai kapcsolatai és ezek jellege képvisel. Emellett az amerikai-japán kereskedelmi feszültségek a kezdeti „felzú65