Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és több oldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1982. szeptember)
a nemzetközi kapcsolatok központi problémája, amelynek megoldásához minden állam aktív hozzájárulása szükséges. Síkraszálltak a fegyverkezési hajsza megfékezésének szükségességéért, tekintettel valamennyi állam biztonságára és a katonai egyensúly lehető legalacsonyabb szinten történő megőrzésére. Mindkét fél üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok között megkezdett tárgyalásokat az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek, valamint a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről, s kifejezték reményüket, hogy ezek a tárgyalások mihamarabb pozitív eredményre vezetnek. A kormányfők a továbbiakban egyetértettek abban, hogy a fennálló válsággócok megszüntetése és új válsággócok létrejöttének megakadályozása elsőrendű fontosságú feladat. E cél elérésének feltétele a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak, különösen az erőszak alkalmazása vagy az azzal való fenyegetés tilalmának szigorú betartása a nemzetközi kapcsolatokban. Kiemelték, hogy hatékony lépések szükségesek a nemzetközi biztonság rendszerének erősítése, különösen a vitás kérdések békés eszközökkel történt megoldása céljából. A kormányfők újólag rámutattak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésével és az azzal összefüggő intézkedésekkel foglalkozó bécsi tárgyalások jelentőségére. Kifejezték reményüket, hogy ezeken a tárgyalásokon mielőbb konkrét előrehaladást érnek el. A felek megerősítették: az Egyesült Nemzetek céljaival és alapelveivel összhangban, cselekvőén támogatják a világszervezetet, hogy az betölthesse szerepét a világbéke és a nemzetközi biztonság erősítésében, valamint a nemzetközi problémák megoldásában. Kiemelték annak nagy jelentőségét, hogy folytatódjék a kelet-nyugati nyílt párbeszéd a jelenlegi nemzetközi problémák megoldása, a kétoldalú és sokoldalú együttműködés fejlesztése céljából. A felek véleménye szerint egy legfelsőbb szintű szovjet-amerikai találkozó lényegi előrehaladást eredményezhetne ebben az irányban. Az európai helyzetről folytatott véleménycsere folyamán a felek rámutattak kormányaiknak a helsinki záróokmány rendelkezéseiből eredő kötelezettségeire. Megerősítették eltökéltségüket, hogy továbbra is hathatósan hozzájárulnak az európai biztonsági és együttműködési folyamat megőrzéséhez, a záróokmány elveinek és ajánlásainak következetes és maradéktalan megvalósításához. Ennek jegyében mindkét kormány arra törekszik, hogy a madridi találkozó további elnapolás nélkül, pozitív eredménnyel, mielőbb fejeződjék be, új impulzust adva ezzel az enyhülésnek, amelynek nincs ésszerű alternatívája. Hangsúlyozták egy kiegyensúlyozott érdemi záródokumentum szükségességét, beleértve a bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket és egy leszereléssel foglalkozó európai konferencia összehívására vonatkozó elhatározást is. Ebben az értelemben a semleges és el nem kötelezett országok - köztük Ausztria - által előterjesztett záródokumentum-tervezet megfelelő alapot biztosít a madridi találkozó eredményes befejezéséhez. Mindkét fél elítélte Izrael libanoni invázióját, és síkraszállt a közel-keleti válság átfogó és igazságos politikai rendezésének szükségessége mellett. A két kormányfő meg van győződve arról, hogy egy ilyen rendezés csak valamennyi érdekelt fél - beleértve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet - részvételével valósítható meg. Egy ilyen rendezés alkotórészei a következők: az izraeli csapatok kivonása valamennyi, 1967-ben és azóta elfoglalt arab területről; a palesztínai nép törvényes nemzeti jogainak megvalósítása, beleértve az önálló államisághoz való jogot; valamint a térség valamennyi állama, köztük Izrael biztonságának és szuverenitásának szavatolása. 149
