Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és több oldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1982. szeptember)

a nemzetközi kapcsolatok központi problémája, amelynek megoldásához minden állam aktív hozzájárulása szükséges. Síkraszálltak a fegyverkezési hajsza megfékezésének szükségességéért, tekintettel valamennyi állam biztonságára és a katonai egyensúly lehető legalacsonyabb szinten történő megőrzésére. Mindkét fél üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött megkezdett tárgyalásokat az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek, vala­mint a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről, s kifejezték re­ményüket, hogy ezek a tárgyalások mihamarabb pozitív eredményre vezetnek. A kormányfők a továbbiakban egyetértettek abban, hogy a fennálló válsággócok megszüntetése és új válsággócok létrejöttének megakadályozása elsőrendű fontosságú feladat. E cél elérésének feltétele a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak, különösen az erőszak alkalmazása vagy az azzal való fenyegetés tilalmának szigorú be­tartása a nemzetközi kapcsolatokban. Kiemelték, hogy hatékony lépések szükségesek a nemzetközi biztonság rendszerének erősítése, különösen a vitás kérdések békés eszkö­zökkel történt megoldása céljából. A kormányfők újólag rámutattak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésével és az azzal összefüggő intézkedésekkel foglalkozó bécsi tár­gyalások jelentőségére. Kifejezték reményüket, hogy ezeken a tárgyalásokon mielőbb konkrét előrehaladást érnek el. A felek megerősítették: az Egyesült Nemzetek céljaival és alapelveivel összhang­ban, cselekvőén támogatják a világszervezetet, hogy az betölthesse szerepét a világbéke és a nemzetközi biztonság erősítésében, valamint a nemzetközi problémák megol­dásában. Kiemelték annak nagy jelentőségét, hogy folytatódjék a kelet-nyugati nyílt párbe­széd a jelenlegi nemzetközi problémák megoldása, a kétoldalú és sokoldalú együttmű­ködés fejlesztése céljából. A felek véleménye szerint egy legfelsőbb szintű szovjet-amerikai találkozó lényegi előrehaladást eredményezhetne ebben az irányban. Az európai helyzetről folytatott véleménycsere folyamán a felek rámutattak kor­mányaiknak a helsinki záróokmány rendelkezéseiből eredő kötelezettségeire. Megerősí­tették eltökéltségüket, hogy továbbra is hathatósan hozzájárulnak az európai biztonsági és együttműködési folyamat megőrzéséhez, a záróokmány elveinek és ajánlásainak kö­vetkezetes és maradéktalan megvalósításához. Ennek jegyében mindkét kormány arra törekszik, hogy a madridi találkozó további elnapolás nélkül, pozitív eredménnyel, mielőbb fejeződjék be, új impulzust adva ezzel az enyhülésnek, amelynek nincs ésszerű alternatívája. Hangsúlyozták egy kiegyensúlyo­zott érdemi záródokumentum szükségességét, beleértve a bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket és egy leszereléssel foglalkozó európai konferencia összehívására vonatkozó elhatározást is. Ebben az értelemben a semleges és el nem kötelezett országok - köztük Ausztria - által előterjesztett záródokumentum-tervezet megfelelő alapot biztosít a mad­ridi találkozó eredményes befejezéséhez. Mindkét fél elítélte Izrael libanoni invázióját, és síkraszállt a közel-keleti válság át­fogó és igazságos politikai rendezésének szükségessége mellett. A két kormányfő meg van győződve arról, hogy egy ilyen rendezés csak valamennyi érdekelt fél - beleértve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet - részvételével valósítható meg. Egy ilyen rende­zés alkotórészei a következők: az izraeli csapatok kivonása valamennyi, 1967-ben és azóta elfoglalt arab területről; a palesztínai nép törvényes nemzeti jogainak megvaló­sítása, beleértve az önálló államisághoz való jogot; valamint a térség valamennyi álla­ma, köztük Izrael biztonságának és szuverenitásának szavatolása. 149

Next

/
Thumbnails
Contents