Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és több oldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1982. szeptember)

ítélve azok a kísérletek, melyek a korábbi rezsimek maradványaiból verbuvált „koalí­ciós kormány” támogatásával akarják aláásni a Kambodzsai Népköztársaság törvényes rendjét. Meggyőződésünk, hogy a kialakult politikai realitások elismerése az egyedüli helyes út a térség békéjének és stabilitásának biztosításához. A Magyar Népköztársaság kormánya támogatja a Mongol Népköztársaság kormá­nyának azt a javaslatát, hogy az ázsiai és a csendes-óceáni országok nemzetközi konfe­rencián vitassák meg az erőszakról való lemondás és a kölcsönös meg nem támadás tár­gyában kötendő megállapodás kérdéseit. A nemzetközi helyzet javulását akadályozó tényezők közül ezen az ülésszakon is meg kell említeni a koreai kérdés régóta megoldatlan problémáját. Kormányom válto­zatlanul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság igazságos harca mellett áll, és támo­gatja a két országrész békés, demokratikus és külső beavatkozástól mentes egyesítésének ügyét. A magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a Ciprusi Köztársaság területi egy­sége helyreállításának és kormánya el nem kötelezett politikájának. Támogatja a ciprusi probléma békés, tárgyalásos úton történő olyan rendezését, amely megfelel a sziget- ország mindkét nép közössége érdekeinek, a vonatkozó ENSZ határozatok szellemében helyesli az erre irányuló erőfeszítéseket. A mostani ülésszakon is számos felszólaló minden bizonnyal hangot ad jogos aggo­dalmának amiatt, hogy az imperializmus és a neokolonializmus érdekeinek érvényesítése céljából fokozza nyomását a fejlődő országokra, az el nem kötelezett mozgalomra, és megpróbál gátat vetni a nemzeti felszabadító mozgalom sikereinek. Szeretném ezen a fórumon is megerősíteni, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya támogatja a népek harcát a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért, az önrendelkezésért, a gyarmati elnyomás és az új gyarmatosító törekvések ellen. Határo­zottan fellépünk a faji megkülönböztetés ellen, elítéljük az apartheid politikát. Véleményünk szerint az ENSZ-nek az eddigieknél határozottabb és hatékonyabb intézkedéseket kell tennie a gyarmatosítás maradványainak végleges felszámolása és valamennyi nép önrendelkezési jogának biztosítása érdekében. Az elmúlt hónapokban a Falkland- (Malvin-) szigetek kapcsán támadt dél-atlanti fegyveres konfliktus is mutatja, hogy a gyarmati rendszer maradványai milyen súlyos, szerteágazó nemzetközi problémákat okozhatnak, és milyen komoly fenyegetést jelent­hetnek a békére nézve. Az a véleményünk, hogy ezt a problémát is tárgyalások útján kell rendezni. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozatai és a világ haladó erőinek minden eddigi erőfeszítései ellenére a dél-afrikai fajüldöző rendszer megszállás alatt tartja Namí­biát. Az Afrika déli részén kialakult helyzet komoly veszély a nemzetközi békére és biz­tonságra. Ezért az egyik legsürgetőbb feladat Namíbia sorsának rendezése, az ország függetlenségének biztosítása. Kormányom támogatja a namíbiai nép igazságos harcát az ország valódi függetlenségének elnyeréséért, melyet egyedüli törvényes képviselője, a SWAPO vezetésével folytat a dél-afrikai megszállók ellen. Elutasítja azokat a manőve­reket, melyek célja, hogy fenntartsák az idegen uralmat mind politikai, mind gazdasági téren, s megőrizzék ott a fajüldöző dél-afrikai kormány befolyását. Szorgalmazza az ENSZ rendezési tervének megvalósítását. A tárgyalásos rendezés alapja csak a Bizton­sági Tanács 435. számú határozata lehet, amelyet módosítások és torzítások nélkül kell alkalmazni. Napjainkban gyakran érkeznek hírek Kuba, Nicaragua, Grenada és más latin-ame­rikai országok elleni nyomásról és fenyegetésről, a salvadori hazafiak bátor harcáról és a diktatórikus rezsimek elleni fellépésről Latin-Amerika több országában. Mi azon a vé­146

Next

/
Thumbnails
Contents