Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 1. szám - TUDOMÁNYOS ÉLET - Megalakult a Magyar Politikatudomány Társaság Nemzetközi Politika Szakosztály

országokon belül is nemzetköziesednek. Ezzel kapcsolatban három probléma vetődik fel: i. Mivel sok esetben hiányzik még az e folyamatot támogató társadalmi bázis, hogyan lehetne ezt megteremteni? 2. Hogy lehetne a már meglévő érdekeltséget közvetlenebbé tenni, és a helsinki folyamat fenntartásához biztosítani ? 3. Hogyan alakíthatók át a politikai nyomásgyakorlás eszközeivé a helsinki folyamatot csupán közvetve erősítő kollektív cselekvések, amelyek Nyugat-Euró- pában megjelennek?

Balázs József szerint Európának van relatív cselekvési önállósága, s vannak összeurópai érdekek. A helsinki folyamat iránti politikai érdekeltségben fontos szerepet játszik az ún. összeurópai politikai tudat, azaz egy „páneurópai eszme”. (Noha ennek az osztály tartalma még nem tisztázott; megfogalmazhat, talán képviselhet is európai közös érdekeket.)

Ez még a kulturális kérdésekben való érdekeltség eltérései mellett is igaz. Először is a kulturális kapcsolat Nyugat-Európa és Kelet-Európa között Nyugat- Európa számára üzlet, miközben demonstratív jelleget is hordoz magában. Másodszor: ez a befolyásolás legitim lehetősége, amellyel a Nyugat hatni kíván egy általa elképzelt szocializmuskép kialakításáért. Harmadszor: a kulturális együttműködés Európa keleti és nyugati része között bizonyos összeurópai identitás megalapozását is szolgálja.

Rajcsánji Péter szerint Európának a külső konfrontációtól való megóvása miatt valamennyi európai ország érdekeltsége növekedett az Európán belüli kapcsolatoknak az erősítésében; megfigyelhető bizonyos „páneurópai szellemnek” az erősödése. A multilaterális keretek fennmaradtak ugyan, de működésük nehezebbé vált, így előtérbe kerülnek a bilaterális kapcsolatok erősítésére irányuló törekvések. A multilaterális szervezetekben az elmúlt években nőtt a konfrontáció, elsősorban az Egyesült Államok tevékenysége miatt.

*

Az európai és a% Európán kívüli folyamatok összefüggéseiről, a továbblépés lehetőségeitől szólva Szentes Tamás kifejtette: A helsinki záróokmány és az új nemzetközi gazdasági rendről szóló ENSZ-dokumentum új „játékszabályok” kialakítására tett kísérletet a realitások figyelembevételével, és a feszültséget a kapcsolatok normalizálása révén kívánta enyhíteni. De mindkettőnek vannak fogyatékosságai, következetlenségei. Ilyen mindenekelőtt az, hogy egyik sem válhatott teljessé, nem terjedhetett ki a kapcsolatok egészére. Bizonyítják ezt, hogy a helsinki folyamat ellenére folytatódott a fegyverkezési verseny; Helsinki nem érintette az Európán kívüli kelet-nyugati konfliktusokat; az új nemzetközi gazdasági rend programjában valójában nem az alapvető egyenlőtlenségek, strukturális problémák kerültek előtérbe, hanem inkább bizonyos kisebb-nagyobb felszíni reformok a cserekapcsolatokban, a pénzügyi kapcsolatokban vagy éppen olyan jövedelem-újraelosztási vonatkozásokban, mint amilyen a segélyezés.

D9