Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - TUDOMÁNYOS ÉLET - Megalakult a Magyar Politikatudomány Társaság Nemzetközi Politika Szakosztály
Államok számára ez az érdekeltség ma is nagyjából változatlan. Jelenleg a globális helyzetnek a maga javára történő megváltoztatásában sokkal inkább érdekelt, mint az európai regionális struktúra módosítgatásában, foltozgatásában. Nógrádi György a NATO politikai egységéről beszélt. Megállapította: ez ma szilárd, de a tagállamok gazdasági helyzete visszahat katonai lehetőségeikre, így a nyugat-európai tagállamok az Egyesült Államok követeléseinek nem egy esetben csak szavakban tesznek eleget. A legnagyobb imperialista hatalom vezető köreinek tevékenysége nyomán elvileg megnövekedett a harmadik világháború valószínűsége, de a Varsói Szerződés, illetve ennek meghatározó ereje, a Szovjetunió ezt ellensúlyozni tudta és tudja. Péter János szerint úgy tűnik, hogy az enyhülésnél is jelentősebb folyamatnak vagyunk a küszöbén. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának tézisei tulajdonképpen új szakaszt nyitnak a nemzetközi életben. A helsinki folyamat nagyon bonyolult körülmények között indult el. Kezdetben antiimperia- lista jelleggel a Hallstein-doktrína fölszámolása, az NDK nemzetközi elismertetése volt a célja. A kezdetekben nagy szerepe volt például a Rapaczki-tervnek. A Szovjetunió és az Egyesült Államok is az 1960-as évek végén kapcsolódott be igazán az európai biztonsági konferencia előkészítésébe. Viszont meglehet, hogy az 1980-as években olyan folyamat kezdődik el, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok lesz a kezdeményező. Ennek a jelenlegi helyzet ellentmond, de az Egyesült Államok vezető körei is előbb-utóbb rájönnek arra, hogy az az út, amelyiken most mennek, zsákutca. A döntő most az, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára meg kell könnyítenünk az egymással való találkozás és a kompromisszum útjának a meglelését. Az európai konferencia előkészítése idején a történelmi felismerés az volt, hogy a német kérdést rendezni kell. Ma a történelem által napirendre tűzött fő feladat a szovjet-amerikai viszony rendezése. Lenin annak idején az imperialista német birodalommal megkötött breszt-litovszki béke mellett, mint forradalmi tett mellett állt ki, azért, hogy Szovjet-Oroszország lélegzetvételnyi szünethez jusson. A jelenlegi helyzetben a Szovjetuniónak az Egyesült Államokkal való megegyezése a forradalmi tett. Nem azt kell bizonygatnunk, hogy miközben elhárítjuk a termonukleáris háború veszélyét, egyszersmind a szocializmus világméretű győzelmének egyengetjük az útját. Azt kell látnunk, hogy a termonukleáris háború elhárítása maga is forradalmi tett. Berec^János megállapította, hogy Európának leginkább van szüksége a békefolyamat továbbvitelére. Területe ma már viszonylag kicsinek számít, lélekszáma nagy, és sűrűn lakott. Közigazgatási, ipari és urbanizációs központjai egymáshoz közel vannak. A modern katonai eszközök mindezek folytán rendkívül rövidre szabják a reagálási időt. Európa számára a helsinki folyamat azért is szerfelett fontos, mert területén jelen van egy külső hatalom, az Egyesült Államok, amely beleszól ebbe a folyamatba, és külső veszélyeztető tényezőt is jelent. Az Egyesült Államok jelenlegi 135
