Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - FÓRUM - Kühne, Günther: A világforradalmi folyamat és a békeharc dialektikája a 70-es és a 80-as években
sította a béke védelmére, az imperializmus agresszív akcióinak leleplezésére irányuló következetes célkitűzéseit, fontos szerepet töltött be ezen mozgalmak fejlődésében. A szocialista diplomácia egyfelől megmutatta a világ közvéleményének a béke megőrzésének reális távlatát és lehetőségét, másfelől pedig leleplezte a béke ellenségeinek akcióit. Mindkettő elősegítette a legszélesebb körű és legkülönfélébb társadalmi erők aktivitásának és öntevékenységének fellendülését, s ezek az erők napjainkban fontos tényezőjévé váltak az enyhülés folytatásáért vívott harcnak. Végül a Szovjetunió és a szocialista közösség országainak külpolitikai aktivitása az S2KP XXVI. kongresszusa óta eltelt időszakban ahhoz vezetett, hogy elmélyült a differenciálódás a háború és a béke, a szocialista országokkal való kapcsolatok kérdéseiben a tőkés országok között, a NATO-országok táborán belül. Az álláspontok harca e témákról, amely Nyugaton már régóta tart, éppen az utóbbi időben öltött különösen aktív formákat. Fontos az is, hogy e harcban fokozatosan erősödnek azok az elemek, amelyek síkraszállnak az enyhülésért, a különböző társadalmi rendszerekhez tartozó országok közötti normális kapcsolatok fejlesztéséért. Az itt ismertetett politikai irányvonalat a Szovjetunió következetesen és állhatatosan tovább folytatja, törekedve azoknak a feladatoknak a megvalósítására, amelyeket a 8o-as évekre vonatkozó békeprogram célul tűzött ki. GÜNTER KÜHNE A forradalmi folyamat és a békeharc A történészek kiszámították, hogy az emberiség öt és fél évezredes történelme során 14 500 háborúra került sor. Ezek a háborúk emberek százmillióinak életét követelték, s fölmérhetetlen anyagi veszteséget okoztak. A legnagyobb véráldozatot, a legsúlyosabb terheket a harcba küldött népeknek kellett hozniuk, illetve viselniük. A béke kérdése ezért kezdettől fogva szilárd alkotórésze a forradalmi munkásmozgalom azon programjának, mely a kizsákmányolás minden formájátólmen- tes, új társadalmi rend megteremtésére irányul. Marx és Engels a munkása években
