Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 5. szám - SZEMLE - Kolos Miklós: Lengyel testvérlapunk, a Sprawy Miedzynarodowe
latokban. Kitér azokra a tényezőkre, amelyek korlátozzák az erő alkalmazását a nemzetközi viszonyokban, és végül azokat az utakat és eszközöket elemzi, amelyek megakadályozzák az erő felhasználását a nemzetközi politikában. Végső következtetésében megállapítja, hogy az erő alkalmazásának kiküszöbölése függ a katonai potenciálok korlátozásától, a feszültségek és konfliktusok forrásának felszámolásától, az együttműködés körének kiszélesítésétől, valamint a béke anyagi és pszichológiai infrastruktúrájának létrehozásától. Emellett kiemeli a nemzetközi kapcsolatok átépítésének és a nemzetközi biztonság rendszere megteremtésének szükségességét is. Ugyancsak az átfogó elméleti témák körébe tartoznak az enyhülés kérdéseit taglaló tanulmányok (Atommentes övezetek és az európai biztonság; A bizalomépítési eszközök jogi-politikai aspektusai; Az európai biztonság a 8o-as években; A békés egymás mellett élés szovjet koncepciójának fejlődése; A SALT-tárgyalások; A nyugat-európai politikai együttműködés az EBEÉ folyamatában; Az európai biztonsági és együttműködési folyamat folytatódása stb.). A. Rotfeld, a Külügyi Intézet osztályvezetője Az európai biztonság a 8o-as években című, gazdagon dokumentált cikkében (1981. 11. sz.) a 70-es és a 80-as évek fordulóján érvényesülő főbb világpolitikai irányzatok alapján megállapítja, hogy a kelet-nyugati kapcsolatok további fejlődésében számos problémával kell számolni, de radikális változások nem következnek be az erőviszonyokban, jóllehet lesznek ezek megváltoztatására irányuló kísérletek. A szerző egy általános prognózis keretében felvázolja a nemzetközi helyzet alakulásának főbb tendenciáit a nyolcvanas években. Véleménye szerint az európai régió biztonsági helyzete és a világ biztonsági helyzete közötti viszony nem módosul lényegesen. Európa tartósan elveszíti a világ metropolisának pozícióját, de több tekintetben még megmarad a leginkább neuralgikus körzetnek a világbéke fenntartása szempontjából. Ez a tézis - mondja a szerző - nem valamiféle szubjektív Európa- centrizmuson, hanem objektív feltételeken alapul. Európában közvetlenül érintkezik egymással a Varsói Szerződés és a NATO; ez a földrész, amelyen a világ leghatalmasabb katonai potenciálja felhalmozódott. Európa mindkét világhatalom közvetlen katonai elkötelezettségének területe, mindkét hatalmat legfontosabb politikai és gazdasági érdekei kötik ide, és a maga biztonsági zónájának tekinti. Ezért Európa területén a békés egymás mellett élés és az enyhülés fenntartása az egész világpolitikai helyzet stabilizálásának fontos tényezője. A folyóirat rendszeresen közöl katonai kérdésekkel foglalkozó írásokat is (A világűr katonai célokra való felhasználásának tilalma; A fegyverek gyártása és exportja a „harmadik világ” országaiban; A földközi-tengeri stratégia; A leszereléssel kapcsolatos vizsgálódások módszertani szempontjai). Rendkívül gazdag és érdekes anyagot találnak a folyóiratban a közgazdasági kérdések iránt érdeklődők (A külső gazdasági kapcsolatok komplex fejlesztésének politikája; A konjunktúraciklus nemzetközi aspektusai; A műszaki ismeretek nemzetközi összefonódásának jellemzői; A világ fejlődése prognoszti92
