Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 5. szám - Szirtes I. János: Ausztria keleti politikája
lyekkel a kapcsolatok a földrajzi távolság miatt is aránylag lazák, sok esetben a kiépítés kezdeti stádiumában állnak. A második csoportba tartozó országok és Ausztria viszonya érdekes, fontos, de kevésbé ismert tényezője az európai politikának. Ezen országok nyugati kapcsolatai közül Ausztria számos vonatkozásban az első helyen áll. Ez a helyzet a bilaterális kapcsolatokon kívül jelentős nemzetközi tényező is, és bizonyos általánosítható jellemzőket is tartalmaz. A szocialista országok1 és Ausztria második világháború utáni kapcsolatait vizsgálva három szakaszt említhetünk. Az első a háború befejezésétől a hatvanas évek elejéig tartott, és általános jellemzője az volt, hogy az államközi kapcsolatokban tapasztalható politikai passzivitást bizonyos fokú külkereskedelmi aktivitás egészítette ki. A kezdeti szakasz után az államközi kontaktusok olyan korszaka következett, amely a történelmi, földrajzi, politikai és más realitásokra épülve, megteremtette az ennek megfelelő viszonyok alapjait. A kapcsolatok a hatvanas években gyorsan fejlődtek, és ennek eredményeként a hetvenes évek első felében minőségileg is változtak. Ez a harmadik szakasz kezdetét jelentette, amelyben a szocialista országok és Ausztria viszonya a békés egymás mellett élés normáira épülve fejlődött. Ez a folyamat ma is tart. A kezdet Ausztria felszabadítása és a Második Osztrák Köztársaság létrejötte után - bizonyos megszorításokkal bár, de - ismét lehetővé vált az államközi kapcsolatok felvétele. A későbbi szocialista országok vonatkozásában ehhez aránylag kedvező volt a történelmi háttér, hiszen a monarchia idején nagyon szoros kapcsok fűzték össze ezekkel az országokkal. Bulgária és az NDK kivételével ezeknek az országoknak a zöme a monarchia szerves részét képezte, annak minden gazdasági, ipari, munkásmozgalmi, szellemi, kulturális stb. hatásával és következményével együtt. A több száz éves történelmi összefonódás olyan szoros szálakat teremtett az említett országok között, amelyek később sem tűntek el nyomtalanul, bár negatív és pozitív vonásaik időnként a feledés homályába merültek, majd a szükség vagy az alkalom szülte körülmények között ismét feléledtek. A távolabbi múlthoz kapcsolódtak ezeknek az országoknak a két világháború közötti kapcsolatai is, és történelmi, gazdasági stb. affinitás alakult ki közöttük. Végül a hazájukból menekülni kényszerülő személyek egy része rövidebb vagy hosszabb ideig Ausztriában talált menedéket, és később néhányan közülük - így például G. Dimitrov - országuk vezető személyiségévé váltak. a) A későbbi szocialista országok és Ausztria kapcsolatainak megteremtéséhez is kedvezőbbek voltak az előfeltételek, ezek tényleges felkarolása és kiaknázása mégis hosszú évekig váratott magára. Valójában a kezdeti korszak első szakaszában - Ausztria teljes szuverenitásának 1955. évi visszanyeréséig - politikai 35
