Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 5. szám - Izikné Hedri Gabriella: A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok teherbíró képességéről
Mennyiségi növekedés százalékban Év Az OECD összbevitele Az OECD bevitele a Szovjetunión kívüli európai KGST-országokból 1976 II 14 1977 5 6 1978 5 2 J979 7 3 1980 I-I Fonás: ECE Economic Bulletin for Europe, 1981. A KGST importjában viszont más hatások dominálnak: több kisebb KGST- országban kimutatható a beruházási tevékenység és a külkereskedelmi egyenleg közötti kapcsolat. Az 1970-es évek közepéig ez abban jelentkezett, hogy a gyorsuló beruházással gyorsuló fogyasztás járt, ami maga után vonta a behozatal és a hazai termelés növekedését, s általában mérsékelte az export növekedési ütemét. Ebben a folyamatban a külkereskedelmi mérleg többlete csökken, vagy hiánya növekszik, illetve az aktívum passzívumba megy át. Ha ez elviselhető, a folyamat a következő évben tovább tart, de egy idő után a beruházási növekedést korlátozni kell. Ez viszont a fogyasztás növekedési ütemét s így a behozatalt is csökkenti. Mivel a beruházásokat általában a külkereskedelmi egyensúly helyreállítása miatt fékezik, egyidejűleg ösztönzik a kivitelt, és különféle gazdaságpolitikai intézkedésekkel mérséklik az import iránti keresletet. Ilyen módon a külkereskedelmi egyenleg az aktívum irányába tendál. Ez a gazdaságpolitika egy ideig folytatódik, majd ismét megújul a beruházások gyorsulása, és a körforgás kezdődik elölről. Ez az ingadozás jellemezte az olcsó nyersanyagok korszakát, amikor nagyjából kétéves periódusok váltogatták egymást (például Magyarországon). Az 1973-as árrobbanások a KGST-országok többségének nyugati kereskedelmében drasztikusan rontották a cserearányokat, s mivel nem voltak képesek exportjuk gyors strukturális átalakítására, tetemes adósságállományuk keletkezett, ami ugyancsak befolyásolta importlehetőségeiket. Vitatott kérdés, hogy a KGST-országok nyugati exportjának ismeretesen merev és kedvezőtlen áruszerkezetéből adódó gondok a világgazdasági hatások közé sorolhatók-e vagy sem. Felfogható ez a szocialista népgazdaságok problémájaként, amikben a világgazdaság „ártatlan”. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy kedvező konjunkturális helyzetben ennek a nem koszerű áruösszetételű kivitelnek is jobbak a lehetőségei, s ezért a két kérdést - nézetünk szerint - nem volna indokolt egymástól mereven elválasztani. A világgazdaságban ma olyan strukturális váltás megy végbe, amit kivitelünkkel (illetve termelésünkkel) eddig nem tudtunk kellőképpen követni. De ez a strukturális váltás is a világgazdaság hatása a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokra. 10
