Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 4. szám - INTÉZETI ÉLET - Magyar-bolgár kerekasztal-konferencia a Balkán-félsziget politikai helyzetére ható külső tényezők szerepéről
kapcsolatokban. Szerencsére ez a nemzetközi tudományos kapcsolatban még nem érzékelhető. Szeretnénk remélni, hogy a Közgyűlés mostani második rendkívüli ülésszaka újabb impulzusokat ad a tudományos terület valamennyi munkatársának. Szeretnénk remélni, hogy ezen ülésszak határozatai, javaslatai nyomán Európában, de Európán kívül is a tudományos együttműködés újabb fellendülése következik be. Engedjék meg, hogy a Magyar Külügyi Intézet nevében eredményes és hasznos munkát kívánjak a tanácskozásnak. Magyar—bolgár kerekasztal-konferencia a Balkán-félsziget politikai helyzetére ható külső tényezők szerepéről A Magyar Külügyi Intézet és a szófiai Nemzetközi Kapcsolatokat és a Bolgár Népköztársaság Külpolitikáját Kutató Intézet 1982. június 8-9-én Budapesten kerekasztal-konferenciát rendezett a Balkán félsziget politikai helyzetére ható külső tényezők szerepéről. Ez a találkozó folytatása volt az 1980-ban Szófiában tartott kétoldalú tanácskozásnak. A konferencián az alábbi előadások hangzottak el: Arday Lajos: Nagy-Bri- tannia politikája a Balkánon a második világháborútól az 1970-es évek végéig; Fülöp Mihály: A francia külpolitika szerepe Délkelet-Európában a második világháború után; Német Iván: A KNK politikai irányvonala néhány balkáni állam irányában évtizedünk elején; Borsi Emil: A Balkán félsziget stratégiai szerepe; Pataki István: Katonapolitikai kérdések a Balkán félszigeten; Kiss J. László: Az NSZK és Délkelet-Európa; Julia Zaharieva: A balkáni atomfegyvermentes övezet története: Emilia Szlavkova: Az imperialista hatalmak gazdaságpolitikája a Balkánon; Marija Csavdarova: A török politikára ható külső tényezők; Nikolaj Dimitrov: Az Egyesült Államok politikája a Balkánon; Nikolaj Dimitrov: A PASOK programja, a görög kormány külpolitikája. A vitát a delegációk vezetői, dr. Bognár Gyula, a Külpolitika főszerkesztője és Julia Zaharieva tudományos titkár vezették. A résztvevők megállapították, hogy az európai politikában korábban oly nagy szerepet játszó térség jelentősége a második világháború után az atomfegyverek megjelenése, az olajszállító hajók útvonalának módosulása és a félsziget társadalmi, politikai és katonai megosztottsága folytán csökkent. A hatvanas évek végétől a jelentősége ismét növekvőben van, mindenekelőtt a megoldatlan közel- keleti helyzet és a földközi-tengeri katonai erőkoncentráció miatt. Olaszország és Törökország szerepe felértékelődött. A térség ma már nem vizsgálható elszigetelten, csak Európával, a földközitengeri térséggel, sőt a világhelyzet egészével való összefüggésben. D4
