Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - Prandler Árpád: Az ENSZ alapokmányának időszerűsége és alkalmazásának néhány nemzetközi jogi kérdése
ezúttal is rámutatni arra, hogy a záróokmány tíz alapelve30 közül nyolc teljes egészében az ENSZ alapokmányában foglaltak nyomán került megszövegezésre, és a másik két - Európa vonatkozásában nagyon fontos - alapelv31 pedig szintén az alapokmányban rögzített alapelveken, különösen az erőszak tilalma alapelvén nyugszik. A helsinki záróokmány jelentőségét — és közvetve az ENSZ alapokmányában megfogalmazott elvek egyetemesen elismert voltát - mutatja továbbá az a tény, hogy az említett tíz alapelvet az 1977. évi új szovjet alkotmány teljes egészében a belső szovjet jog integráns részévé tette.32 3. Az ENSZ alapokmánya, amellett, hogy az államközi kapcsolatokban jelentős szerepet játszik, továbbra is meghatározó jelentőségű a nemzetközi jog lényege, általános tartalma és orientációja vonatkozásában. Örvendetes, hogy a nyugati és a szocialista (elsősorban szovjet) szakirodalom mellett az utóbbi időben a magyar nemzetközi jogi szakemberek is egyre nagyobb figyelmet szentelnek e kérdésnek.33 Kétségtelen, hogy e területen még igen alapos elemző munkára, a vitás kérdéseknek a valósággal való szembesítése alapján történő megoldására van szükség. Természetesen helytelen volna illúziókat táplálni az ENSZ és így az alapokmány szerepével kapcsolatban. Jól tudjuk, hogy a világ sorsa nem az East River partján dől el, hanem azt elsődlegesen a világrendszerek és a hozzájuk tartozó országok fejlődése, politikai kölcsönviszonya határozza meg. Ugyanakkor az alapokmányt olyan politikai és jogi dokumentumnak kell tekinteni, amelynek alapján a világszervezet hasznos, sőt nélkülözhetetlen tevékenységet fejthet ki a nemzetközi együttműködés érdekében, a vitás kérdések békés úton történő megoldása, az eltérő érdekek kompromisszumok révén történő egyeztetése, a globális jelentőségű kérdéskörök - így a leszerelés, a gazdasági fejlesztés, a világélelmezés, a környezetvédelem stb. - megvitatása és javaslatok megtétele útján. Az alapokmány nemes feladata éppen az, hogy mindebben zsinórmértékül szolgáljon „az együttélés megtanulásához”.34 1 Különösen az 1972. évi és az 1975. évi vélemények, amelyeket az A/8746/add. 1./1972. szeptember 13., valamint az A/10113/add. 1./1975. július 18. sz. dokumentumok tartalmaznak. 2 Vö. Simái Mihály: Az ENSZ gazdasági szerveinek reformja és a világgazdasági viszonyok című tanulmányával, lásd különösen annak Az 55. cikktől „Az államok gazdasági jogainak és kötelezettségeinek chartájáig” című fejezetét. Külpolitika, 1977. 3. sz. 16-20. 1. 3 A/35/466. sz. ENSZ-dokumentum. 4 A közgyűlés 992/X. sz. határozata alapján a valamennyi tagország képviselőiből álló bizottság mandátumát időről időre meghosszabították. Az általános értekezlet összehívásában azonban nem született megegyezés. 5 „Need to consider suggestions regarding the review of the Charter of the United Nations”. (A/7659.) e A 3499/XXX. sz. közgyűlési határozat. 7 Az ENSZ-közgyűlés 34/147. sz. és 35/164. sz. határozatai. 8 A tervezet társszerzői: Egyiptom, El Salvador, Ghana, Indonézia, Nigéria, a Fülöp-szigetek, Románia, Sierra Leone és Tunézia. 9 Lásd a Fülöp-szigetek által előterjesztett módosított tervezet I/3. sz. pontját. GAOR, 102.1. 62
