Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 2. szám - TÁRSADALMI ÉS ELMÉLETI KÉRDÉSEK - Simai Mihály: A fegyverkezés és a fejlett tőkés országok gazdasága
2. A kutatást és a fejlesztést döntő részben a kormány finanszírozza, s lehetőség van arra is, hogy vívmányait a polgári fogyasztásban is felhasználják. Gyakorlatilag ingyen vagy igen olcsón juthatnak új technikához. 3. Az üzlet volumene általában véve rendkívül nagy. A sok milliárd dolláros biztos értékesítés lehetősége még alacsonyabb profitráta mellett is vonzó (esetenként azonban a profitráta is magas). 4. Nagy tapasztalatokra tesz szert a vállalat vezetése a tömegtermelés megszervezésében, amelynek költségeit ugyancsak az állam fedezi. Sok jelenlegi nagy világcég vezetője kezdte pályafutását a hadiiparban. 5. A megrendelések hosszú távra szólnak, s legalább 5-10 éves biztonsággal tervezhetik a termelést. (3-5 év felfutás és további 5 év a termelés, illetve a fenntartás.) 6. Az árakat a termelési költségek alapján alakítják ki, s utólagos korrekciók - mint láttuk - mindig lehetségesek. A megrendelések zömét nem versenytárgyaláson adják ki, hanem egyéb meggondolások, például a vállalat általános hírneve, a korábbi megrendelések teljesítése nyomán. A legdöntőbb azonban a vállalat műszaki szintje és teljesítménye. 7. A termeléshez, az új programokhoz esetenként az állam biztosítja a tőkét. A gazdaság katonai szektora, mint említettük, nem korlátozódik azokra a vállalatokra, amelyeket közvetlenül a hadiiparhoz sorolnak. A fejlett tőkés országokban a hadiipar nem képez valamiféle sajátos enklávét. Először is azokban az országokban, amelyek számottevő hadiiparral rendelkeznek, a hadiipari cégek az esetek többségében egyben az ország legnagyobb vállalatai. Másodszor, e hatalmas vállalatok alvállalkozók tízezreit kapcsolják magukhoz a hadiiparban is. Harmadszor, - mint említettük - az ágazati kapcsolódások révén a hadiipar szorosan összefonódik az ipar egyéb ágaival. A fő hadiszállítók ebből a szempontból csupán a jéghegy csúcsát jelentik. A hadiipar fejlődése, szerkezeti változásai sokoldalúan hatnak ily módon más iparágakra is az alapanyagok és az energia termelésétől az ipari készáruig. Az ágazati kapcsolatok mélységének vizsgálata néhány iparilag fejlett tőkés országban (például az Egyesült Államokban, Angliában) arra utalnak, hogy az egyes iparágak részesedése az ágazati kapcsolódások révén rendkívül különböző. S miközben például a fémfeldolgozó iparban az összes megrendelések 20 százaléka kerül katonai célú felhasználásra, más iparágakban (például a textiliparban, a vegyiparban) ennek súlya kisebb, bár nem elhanyagolható. A hadiipar struktúrája, működésének feltételei több vonatkozásban sajátos módon alakulnak, s eltérnek a békés iparágakétól. A keresleti oldalon, mivel a fő vásárló a kormány (vagy az adott országé, vagy - export esetén - más országoké), a hadimegrendelések szorosan összefüggnek az adott országok kormányainak vásárlási gyakorlatával. Általános jelenség, 45
